Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Az ortodox irányzat izraelita irodalma elsősorban vallási értekezésekből, responsumgyűjteményekből, magyarázó szótárakból állt, ezeket [[héber nyelv|héberül]] írták, a nagyközönségnek szánt kiadványaik, újságjaik azonban [[magyar nyelv|magyarul]] vagy több nyelven jelentek meg. Wezel Albert (1863–1938) tordai főrabbi szellemi irányítása alatt állott a Moskovits Vilmos szerkesztésében [[Torda|Tordán]] megjelenő ''Hoemesz – Az Igazság'' c. ortodox hetilap (1933–40); a [[nagyvárad]]i Fuchs Benjámin (1877–1936) főrabbi irányát követte a Wasserstrom Sándor és a novellistaként ismert Leitner-Lukács Zoltán szerkesztésében megjelent ''Népünk–Unser Volk'' c. ottani hetilap (1929–40). A [[kolozsvár]]i hitközség [[magyar nyelv]]ű havi értesítőt adott ki 1940-ben. A Chevra Kadisa betegsegélyző és temetkezési szentegylet alapítási évfordulójára két díszes emlékkönyv is megjelent (''Kétszáz esztendő az emberszeretet szolgálatában.'' Nagyvárad, 1931; ''Száz év a kegyelet és jótékonyság szolgálatában.'' Kolozsvár, 1936).
 
=== Neológ irányzat ===
 
A neológok általában a módosabb, nagyobb világi műveltségű rétegekből kerültek ki, kevésbé szigorúan tartották be a hagyományos vallási szabályokat, s szertartásaiknál, kiadványaikban a [[magyar nyelv|magyar]] vagy [[német nyelv]]et használták. Szövetségük 1924-től kinyomatta [[Kolozsvár]]t működő irodájuk jelentéseit. Ugyancsak Kolozsvárt indult meg [[Lővy Ferenc]] és Lax A. Salvator szerkesztésében a tanulmányokat is közlő [[Zsidó Naptár]] (1935–40), Temesvárt pedig Drechsler Miksa és Naschitz Imre szerkesztésében tudományos és szépirodalmi anyaggal a [[Zsidó Évkönyv]]; 1936–37-ben a naptárt és az évkönyvet összevonták. Számos [[erdély]]i rabbi volt munkatársa az 1926 és 1928 között külön erdélyi kiadásban is megjelent [[budapest]]i ''[[Múlt és Jövő]]'', valamint a Szatmáron 1930-tól 1940-ig Frischmann Dezső és Henrik szerkesztette ''[[Zsidó Jövő]]'' c. irodalmi és társadalmi havi folyóiratnak.
146 763

szerkesztés