Főmenü megnyitása

Módosítások

== Erdélyi izraelita egyházi írók ==
 
Az egyházi írók közül kiemelkedik [[Eisler Mátyás]] (1865–1930). Nyelvészeti dolgozattal Budapesten doktorált (1889), Kolozsvárt főrabbi, s az egyetemen a sémi nyelvek magántanára, az erdélyi haladó zsidóság egyik vezető egyénisége. Tanulmányokat írt [[Apáczai Csere János|Apáczai]] héber tanulmányairól (IMIT évkönyve, 1900), az erdélyi zsidók múltjáról ([[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]], 1901); a [[Kemény Zsigmond Társaság]] (KZST) tagja. Híres könyvgyűjtő, Hebraica-gyűjteményének töredékét a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár őrzi. Prédikációi [[német nyelv|németül]] jelentek meg (''Im Wandel der Zeiten''. Kolozsvár, 1928).
 
Ugyancsak jelentős írói személyiség [[Kecskeméti Lipót]] (1865–1936). A középkori zsidó költészetről írt dolgozatával doktorált Budapesten (1888), [[nagyvárad]]i főrabbi, kitűnő szónok, a [[magyar nyelv]] művésze, költő és műfordító; beszédeit [[Ady Endre]] is hallgatta. A [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] tagja. Prédikációinak két nagyváradi gyűjteménye (1922, 1937) mellett két, a [[biblia]]kritika módszerével megírt – egyenként háromkötetes – műve is megjelent (''Jeremiás''. [[Budapest]], 1932; ''Ézsaiás''. Nagyvárad, 1935). A 70. születésnapján elhangzott beszédeket is kötetbe foglalták (Nagyvárad, 1935).
146 763

szerkesztés