„Izraelita irodalom Erdélyben” változatai közötti eltérés

A neológok általában a módosabb, nagyobb világi műveltségű rétegekből kerültek ki, kevésbé szigorúan tartották be a hagyományos vallási szabályokat, s szertartásaiknál, kiadványaikban a [[magyar nyelv|magyar]] vagy [[német nyelv]]et használták. Szövetségük 1924-től kinyomatta [[Kolozsvár]]t működő irodájuk jelentéseit. Ugyancsak Kolozsvárt indult meg [[Lővy Ferenc]] és Lax A. Salvator szerkesztésében a tanulmányokat is közlő [[Zsidó Naptár]] (1935–40), Temesvárt pedig Drechsler Miksa és Naschitz Imre szerkesztésében tudományos és szépirodalmi anyaggal a [[Zsidó Évkönyv]]; 1936–37-ben a naptárt és az évkönyvet összevonták. Számos [[erdély]]i rabbi volt munkatársa az 1926 és 1928 között külön erdélyi kiadásban is megjelent [[budapest]]i ''[[Múlt és Jövő]]'', valamint a Szatmáron 1930-tól 1940-ig Frischmann Dezső és Henrik szerkesztette ''[[Zsidó Jövő]]'' c. irodalmi és társadalmi havi folyóiratnak.
 
Az izraelita irodalom erdélyi neológ művelői első tanulmányaikat az 1895-ben alapított [[Izraelita Magyar Irodalmi Társulat]] (IMIT) budapesti évkönyveiben közölték, az Erdély–Bánáti Rabbiegyesület azonban 1934-ben és 1939-ben már Romániában jelentetett meg ''Közlemények'' címmel két gyűjteményes kötetet (a II. kötet emlékkönyv Lővy, Lenke és Singer főrabbik tiszteletére).
 
== Erdélyi izraelita egyházi írók ==
146 763

szerkesztés