„Kecskeméti Lipót” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5. sor:
A középkori zsidó költők foglalkoztatták, verseikből lefordított egy kötetre valót (''Zsidó költőkből''. Budapest, 1887), róluk írt dolgozatával doktorált Budapesten (1888), s ennek egy részlete könyv alakban is megjelent (''Pokol a középkori zsidó költészetben''. Budapest, 1888). Középkori zsidó költőket fordított [[magyar nyelv|magyarra]] és zsidó [[vallás]]történeti tanulmányokat írt.
A nagyváradi hitközség rabbijává választotta (1890); mint főrabbi, kitűnő szónokként vált ismertté, a [[magyar nyelv]] művésze volt, beszédeit [[Ady Endre]] is meghallgatta, s cikkben emlékezett meg egy bibliai tárgyú előadásáról, melyet a budapesti [[Unitárius vallás|unitárius]] templomban tartott (1903). A [[Szigligeti Társaság]] tagja volt. Szembeszállott mindennemű vallási elzárkózással, nem fogadta el a [[cionizmus]]t. A bibliakritika módszerével megírt két – egyenként háromkötetes – irodalomtörténeti műve jelent meg Jeremiás és Ézsaiás próféták könyveiről (Budapest, 1932, Nagyvárad, 1935). A 70. születésnapján elhangzott beszédeket ünnepi kötetbe foglalták (Nagyvárad, 1935).
A [[Trianoni békeszerződés|trianoni békediktátum]] után 1929 őszén a román hatóságok által bezárt állami fő reáliskolai tanárokból és diákokból létrehozta a zsidó gimnáziumot. Ez öt évig magyar tannyelvvel működött, utána át kellett térniök román tannyelvre és Kecskeméti gyűjtésének köszönhetően az épületet emelettel bővítették. Így újból nyilvánossági jogot kaptak. Az intézet később felvette jótevője nevét: Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum.<ref>{{cite web | url = http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=300 | title = Az erdélyi zsidóság az első világháborút követő időszakban | accessdate = 2009-04-02 | author = [[Gaal György (irodalomtörténész)|Gaal György]] }}</ref>
| |||