„Heinrich Schütz” változatai közötti eltérés

a
Utolsó éveiben szétosztotta vagyonát rokonai között, kéziratait a drezdai capellára hagyta. Testi bántalmak gyötörték, hallása is megromlott. 1672. november 6-án hunyt el Drezdában.
 
== Munkássága ==
Schütz elsősorban a [[vokális zene]] területén alkotott maradandót. Főleg egyház zenei kompozíciók szerzője, de akadnak világi témájú művei is. 1619-ben jelenikjelent meg nyomtatásban első jelentősebb műve a ''Die Psalmen Davids''. A gyűjtemény darabjai Giovanni Gabrielli zsoltárkoncertjeinek a hatását mutatják, de a [[zsoltár]]ok mellett Schütz feldolgozott egyéb [[biblia]]i és templomi szövegeket is. A megzenésítéseket a több szólamúságtöbbszólamúság jellemzi. Schütz az előszóban is utal a stylo [[recitativoRecitativo|recitativóra]]-ra, amely a [[Német-római Birodalom]] területén ebben a műben kerül először alkalmazásra. Lipcsei[[Lipcse]]i tanulmányai alatt zenésítettzenésítette meg [[Cornelius Becker]] lipcsei professzor zsoltárait. A dallamok nagy része Schütz saját munkája. A zenét a korai [[protestantizmus]] [[korál]]dallamaihoz igazította. Egyházi koncert gyűjteményekoncertgyűjteménye a ''Symponiae sacrae'' három kötetben jelent meg, [[Claudio Monteverdi|Monteverdinél]] folytatott tanulmányait követően. Az I. rész a [[Vulgata|Vulgátából]], a többi a német bibliai és templomi énekekből veszi a szövegét.
 
1623-ban adjaadta ki ''Feltámadás-históriáját''. A megzenésítés alapja [[Lukács evangéliuma|Lukács]], [[Máté evangéliuma|Máté]] és János [[evangéliumJános evangéliuma|János evangéliumából]]ából készült válogatás. A műben fellelhető a tudatos hagyományőrzés és a modernség egyaránt. A szereplők szinte mindig két szólamban szólalnak meg, jellemző, hogy a szerző a régi [[motetta]] technikát alkalmazza. ''Cantione sacre'' című [[latin nyelv|latin]] nyelvű motetta gyűjteménye két évelévvel később születikszületett meg. A mű egyházi [[kamarazene]] [[liturgia|liturgikus]] funkció nélkül. Az olasz [[madrigál]] hatása érezhető: a szóértelmezés forma alkotóformaalkotó, a dallamot, a harmóniát és a szólamszerkesztést meghatározó erő. Másik jelentős oratóriuma a ''Die sieben Worte Jesu Christi''. A mű szólistákra, és ötszólamú kórusra íródott zenekari kísérettel., Aés a [[meditatív]] stílus jegyeketstílusjegyeket állítja előtérbe. A művet 1855-ben fedezifedezte fel [[Otto Kade]], és ezzel veszivette kezdetét a 19. századi Schütz -[[reneszánsz]]. A szerző oratóriumai között megtaláljuk Lukács, Máté és János evangéliumának is a megzenésítését is, [[passió]] formában.
 
Shcütz a német opera atyának is tekinthető, amennyiben megkomponálta a ''Daphnét'', a legrégebbi ismert német operát. Sajnos a darabnak csak a szövegkönyve maradt az utókorra. Ennek alapja Rinuccini pastorál-drámája, amelyet [[Itália|Itáliában]] többek között [[Jacopo Peri]] is megzenésített. Shcütz szövegkönyvírója az elbeszélő jellegű szöveget erősen dramatizálva készítette el a német [[libretto|librettótlibrettó]]t.
 
== ''Művei'' ==