|
==Élete és munkássága==
Családja Vas megyéből származott, de ő már szekszádon született. Apja gazdálkodással foglalkozott, de emellett festett is. Ő festette a Baranya megyei Szászvár plébániatemplomának képeit 1846-ban.
Boros Nepomuk János tanulmányait 1834-1841 között Bécsben végezte, egy ideig Münchenben is tanult. Fő mesterei [[Leopold Kuperwieser]], [[Johan Ender]] és [[Eduard Ritter von Engerth]] voltak. Hazatérése után, 1841-42-ben több kiállításon vett részt Pesten, ahol főleg életképeit mutatta be. Később egyházi megrendelésre számos templom freskóit és oltárképeit festette meg. Figyelemre méltóak portréi is, számos pécsi püspököt örökített meg.
Aktokat is festett, biztos anatómiai tudással. Festményei kitűnő színérzékre és komponáló tehetségre vallanak. Később azonban anyagui okokból képek tömeges előállítására kényszerült, művészete sablonossá vált. ▼
1841-ben megnősült és letelepedett Szekszárdon. 1855-ben bekövetkezett haláláig közel 700 festményt készített. Ezek közül körülbelül 200 darab arckép, a többi túlnyomó részben kisebb-nagyobb egyházi kép. ▼
Jellemző hazánk akkori kulturális állapotaira, hogy egy akadémiai tanulmányokat végzett ember a legalsóbbrendü munkákat is volt kénytelen elvégezni, így találunk feljegyzéseiben következő tételeket: "Késes címerért 6 frt, bábos címer 15 frt, pékcímer Tolnára 20 frt, dorogi zászló aranyírás 8 frt, kalocsai stációk 25 frt, halotti címer 15 frt, feszület aranyozás 4'30, címer írásért 10 frt, teveli zászló felírásért 2'30, lövészbálra írásért 5 frt, szekszárdi gyógyszertáros ajtó cirádáért 7'50, igen sok zászlófestés stb." Még különösebbé teszi ezeket a feljegyzéseket az, hogy egy-egy ilyen tétel után következik valamely püspök részére készített oltárkép, vagy valamely mágnás részére egy-egy arckép.
Hogy Boros művészi érzékét az akkori művészeti kultúrállapotok bántották, azt egy Scitovszky, ekkor már a hercegprímáshoz intézett, kérvénye igen szépen mutatja.
Ebben ugyanis igen lelkesen fejtegeti a művészetnek lelki életünkre való befolyását és a hitbeli életben való fontosságát. Felhívja a hercegprímás figyelmét az útszéli keresztek művészietlen voltára. Azt mondja: "mert az országutakon létező kő- vagy fa-keresztek, amelyeknek az a feladatuk, hogy az emberiségért megholt Üdvözítő emlékét kebelünkben újjáteremtsék és a jámbor keresztény utast magasztos eszmékkel megtelítsék és Jézus Krisztus kínjain emlékezve szenvedni, tűrni tanítsanak. A mostani útszéli keresztek ezen érzelmek fakasztására a hívőben sem képesek, a nem hívőt pedig gúnyra késztetik".
Továbbá kéri a hercegprímást arra, hogy adjon ki oly rendeletet, amely a plébánosoknak kötelességévé teszi, hogy a templomi képeket csak hozzáértő művészekkel javíttassák, mert különben csak "rossz másolatot" kapnak. S végül kéri, hogy ugyancsak rendeletileg hívja fel az egyes egyházmegyéket arra, hogy oltárképeket csak "oly egyénnel festessenek, ki azt képes lenne a szükséges religiózus áhítattal és tudással festeni". -"Ezen észrevételemből a művészetre nézve azon felette hasznos dolog merülne fel, mikép mindenki ezen cél eléréséhez ereje szerént iparkodni fog, hogy művei keresettek legyenek."
Scitovszky különben igen kedvelte és állandóan ellátta megbízásokkal, így több ízben megfesttette vele arcképét és több oltárképet is készíttetett vele.
A pécsi székesegyház sz. Mór kápolnájának művészi díszítését is rábízta (1846). -Az itt végzett munkájáért 1600 frt-ot kapott. Bold. József főherceg egyik pécsi látogatása alkalmával állítólag azon óhajának adott kifejezést, hogy a restaurálás kímélné meg a Boros-féle díszítéseket. A templom külső és belső egyöntetű kiépítése azonban nem, vehette tekintetbe ezt az óhajt s így Boros díszítései és képei elkerültek onnan. Sz. Maurusz oltárképe azóta a püspöki palota egyik szobájában van.
Boros ezen munkájára vonatkozólag Haas Mihály "Gedenkbuch der K. Freistadt Fünfkirchen, 1852." c. munkájában a következőt találjuk (103. L): "Die Andreas-Kapelle wurde durch Boros gemalt und 1850 dem h. Maurus, Bischof von Fünfkirchen geweiht. Momente aus dem Leben dieses h. Kirchenfürsten und zwar die sieben Küsse, die ihm der h. Einerich gab, dann seine Flucht aus Fünfkirchen zur Zeit der Christenverfolgung unter Vatha 1047 und die Krönung Sala-mons sind die Gegenstände der Fresken mit denen die Gewftlbung geschmückt ist". -Nevezett munka címlapja is Boros munkája.
Ugyancsak a püspöki palota ebédlőjében vannak elhelyezve Scitovszky János és báró Szepesy Ignác pécsi püspököknek Borostól származó olajfestésű arcképei. (Egyenként 150 frtot kapott értük.) A püspök részére készített nevezetesebb oltárképek a következők: 1843-ban kér. sz. János (200 frt); 1843-ban Ecce Homo (500 frt); 1844-ben Mária szíve (500 frt); ,1846-ban sz. Katalin (250 frt). - Följegyzéseiben még sok kisebb kép mellett is szerepel Scitovszky hercegprímás neve.
A pécsi Notre-Dame zárda-templomban látható Boros egyik legnagyobb műve. E templom képeiről Szentkirályi István "A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái, Pécs, 1908" c. művében így ír (61. lap): "A templom festését Boros János akadémiai festő készítette. Előbbi lakása, szülőföldje Szekszárd volt. Ez időtájt (1853.) pedig Pécsett lakott. Sok templomban festett oltárképeket és kisebb -nagyobb olajfestményei több dísztermet ékesítettek. A freskó-képek főtárgya a gyermekek megáldása Jézus által és a boldogságos Szűz megkoronáztatása. A templom freskói általában véve élénk és határozott színezet által tűnnek ki. Az esetleges hiány jórészt abból magyarázható ki, hogy a művész egyedül dolgozott. Hisz egészen más doiog több művésznek együtt dolgozni, már csak a távlat és színezés tekintetéből is." - A képek elrendezése a következő: a szentély kosárboltozatán van Mária megkoronáztatása. A hajó boltozatának közepén földgömbön álló és keresztet tartó Krisztus az apácák által eléje vezetett gyermekeket megáldja. A boltozat négy sarkában van egy-egy kép: sz. Erzsébet, sz. Katalin, sz. Terézia és M. Magdolna.
A fali képeken kívül a templom többi díszítését is ő végezte, így feljegyzi pl., hogy a főoltár és orgona aranyozásáért összesen 500 frtot fizettek. Az egész műnkéért különben 2586 frtot kapott. Ezen munka közben szerezte halálát okozó tüdőbaját is.
Egy másik maccenása gr. Festetics Er-neszt volt, akinek több arcképét és kisebb-nagyobb képet (néhány tájképet is) készített. Följegyzéseiben sokszor találjuk meg a kalocsai érsek nevét, Girg püspökét, a Percei-, gr. Zichy- és Dőry-családok neveit. Leginkább arcképeket festett ezen családoknak.
1840-ben ismét Bécsbe ment és ott 1841-ben Tolna vármegye részére megfestette Ferdinánd király arcképét (1125 frt). Az életben levő családtagok szerint Ferdinánd király ezen képhez modellt ült. Úgy ez a kép, mint az 1846-ban festett Klimo püspök arcképe, az 1847-ben festett Mailáth György főispán és Tihanyi T. arcképei ma is Tolna vármegye székházában, Szekszárdon láthatók.
Nevezetesebb képei még a következők: Szenvedő Krisztus a kalocsai püspök részére (1842), Klobusitzky püspök arcképe (1843. - 150 frt). "Végvatsora" Répássy csanádi plébános részére (1845). - Mária menybemenetele, oltárkép (Hőgyész, 1846. 400 frt). Ecce Homo a Nagy-Petri templomban (1840. - - 150 frt). Sz. Lőrinc oltárkép Szederkényben (1846. - • 200 frt). Sz. Háromság, oltárkép (Vokány, 1847. 200 frt). Sz. Maurusz, oltárkép a Nagy-Petri templomban (1848. - - 600 frt).
1848-ban mint honvédfőhadnagy résztvett a szabadságharcban. Az ez évi művei között több katonatiszt arcképét találjuk. 1849-ben pedig bujdosnia kellett s így igen keveset dolgozhatott.
1850-ben festette Sz Rozália oltárképét a motsoládi templomban (150 frt) és Béla király visszajövetelét Dalmáciából. Továbbá Sz. Anna oltárképe (Véménd, 1851. - - 250 frt). Bold. Asszony fogantatása (175 frt). Sz. Márton, oltárkép (Hímesháza, 1851. - - 330 frt). 1852-ben kifestette a Rácpetri templomot (1200 frt). 1853—54-ben festette a pécsi zárda-templomot.
Álljon itt végül összkeresetének évenkinti kimutatása:
▲1841-ben megnősült és letelepedett Szekszárdon. 1855-ben bekövetkezett haláláig közel 700 festményt készített. Ezek közül körülbelül 200 darab arckép, a többi túlnyomó részben kisebb-nagyobb egyházi kép. Számos templom freskóit és oltárképeit festette meg. Figyelemre méltóak portréi is, számos pécsi püspököt örökített meg.
1837-től 1843-ig keresett összesen 14891 frt-ot váltóban. 1843-ban 2711 frtot, 1844-ben 3288 frt-ot, 1845-ben 1043 frtot, 1846-ban 2319 frtot, 1848-ben 1931 frt-ot, 1848-ban 2220 frtot, 1849-ben 665 frtot, 1850-ben 2668 frtot, 1851-ben 2232 frtot, 1852-ben 3322 frtot, 1853-ban 1904 frtot, 1854-ben 2900 frtot és 1855-ben - halála évében 472 frtot.
▲Aktokat is festett, biztos anatómiai tudással. Festményei kitűnő színérzékre és komponáló tehetségre vallanak. Később azonban anyaguianyagi okokból képek tömeges előállítására kényszerült, művészete sablonossá vált. Kisebb munkákat is el kellett vállalnia, címerek festését, aranyozást, díszítést is vállalt.
Megjegyzendő, hogy az itt feltüntetett keresetnek 1/4 részét a már említett címer-, zászlók- stb. festésével és más díszítésekkel szerezte.
[[Scitovszky János]] hercegprímáshoz intézett levelében kérte, tegye a plébánosoknak kötelezővé, hogy a templomi képeket csak hozzáértő művészekkel javíttassák. A herecegprmás több ízben megfesttette vele arcképét és több oltárképet is készíttetett vele.
Hagyatékában mintegy 130 drb kép maradt. Gondozatlanság folytán azonban ezek legnagyobb része elkallódott. Egyik Szekszárdon élő unokája birtokában van mintegy 30 kép és 50—60 drb rajz.1
A pécsi Notre-Dame zárda-templom belső festési munkálatait, freskóit is készítette, ez volt az egyik legnagyobb műve.<ref>Szentkirályi István "A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái, Pécs, 1908", 61. oldal</ref>)
1848-ban mint honvéd főhadnagy részt vett a [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]]. Több katonatiszt társának is megfestette a portréját.
ÁCS LIPÓT
==Forrás==
*[http://www.mke.hu/lyka/11/230-234-boros.htm [[Ács Lipót]] tanulmánya a Művészet c. folyóirat 1912. évi 6. számában]
| 