„Boros Nepomuk János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
==Élete és munkássága==
Családja Vas megyéből származott, de ő már szekszádonSzekszádon született. Apja gazdálkodással foglalkozott, de emellett festett is. Ő festettekészítette a Baranya megyei Szászvár plébániatemplomának képeit 1846-ban.
 
Boros Nepomuk János tanulmányait 1834-1841 között Bécsben végezte, egy ideig Münchenben is tanult. Fő mesterei [[Leopold Kuperwieser]], [[Johan Ender]] és [[Eduard Ritter von Engerth]] voltak. Hazatérése után, 1841-42-ben több kiállításon vett részt Pesten, ahol főleg életképeit mutatta be.
 
1841-ben megnősült és letelepedett Szekszárdon. 1855-ben bekövetkezett haláláig közel 700 festményt készített. Ezek közül körülbelül 200 darab arckép, a többi túlnyomó részben kisebb-nagyobb egyházi kép. Számos templom freskóit és oltárképeit festette meg. Figyelemre méltóak portréi is, számostöbb pécsi püspököt örökített meg.
 
Aktokat is festett, biztos anatómiai tudással. Festményei kitűnő színérzékre és komponáló tehetségre vallanak. Később azonban anyagi okokból képek tömeges előállítására kényszerült, művészete sablonossá vált. Kisebb munkákat is el kellett vállalnia, címerek festését, aranyozást, díszítést is vállalt végzett.
 
[[Scitovszky János]] hercegprímáshoz intézett levelében kérte, tegye a plébánosoknak kötelezővé, hogy a templomi képeket csak hozzáértő művészekkel javíttassák. A herecegprmásherecegprímás több ízben megfesttette vele arcképét és több oltárképet is készíttetett vele.
 
A pécsi Notre-Dame zárda-templom belső festési munkálatait, freskóit is készítette, ez volt az egyik legnagyobb műve.<ref>Szentkirályi István "A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái, Pécs, 1908", 61. oldal</ref>)
 
1848-ban mint honvéd főhadnagy részt vett a [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcban]]. Több katonatiszt társának is megfestette a portréját.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Forrás==
*[http://www.mke.hu/lyka/11/230-234-boros.htm [[Ács Lipót]] tanulmánya a Művészet c. folyóirat 1912. évi 6. számában]