„Nemzeti Filharmonikus Zenekar” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Somogyi László –> Somogyi László (karmester))
a
A '''Nemzeti Filharmonikus Zenekar''', vagy '''Nemzeti Filharmonikusok''' jogelődje az 1923-ban alapított Székesfővárosi Zenekar volt. Otthonuk a budapesti [[Művészetek Palotája|Művészetek Palotájában]] van, főzeneigazgatójuk [[Kocsis Zoltán]]. Az együttes külföldön ''Hungarian National Philharmonic Orchestra'' néven lép fel.
{{nincs forrás}}
A '''Magyar Állami Hangversenyzenekar''' elődje az 1923-ban alakult [[Székesfővárosi Zenekar]] volt, mely hamarosan [[Budapest]] zenei életének egyik központja lett. Alapítója és 15 éven át vezető karmestere [[Bor Dezső]] volt.
 
A háború után [[Fricsay Ferenc]]et és [[Somogyi László (karmester)|Somogyi Lászlót]] nevezték ki a zenekar élére. A két vezető karmester mellett több mint negyven alkalommal vezényelte az együttest [[Otto Klemperer]], visszatérő vendégnek számított [[Doráti Antal]].
 
== Történetük ==
1952-ben az akkor Magyar Állami Hangversenyzenekarnak átnevezett együttes ideális vezető karmestert talált [[Ferencsik János]] személyében. Az 1960-as évektől a híres vendégdirigensek látogatásai ismét megszaporodtak, újra eljött [[Ernest Ansermet]], Doráti Antal, [[Zubin Mehta]], [[Lorin Maazel]], [[John Barbirolli|Sir John Barbirolli]], [[Leopold Stokowski]], [[Claudio Abbado]] és [[Christoph von Dohnányi]]. A hangversenyeken közreműködő szólisták sora hasonlóképp figyelemre méltó: [[Szvjatoszlav Richter]], [[Yehudi Menuhin]], [[Anja Silja]], [[Starker János]], [[Ruggiero Ricci]] - csak néhány név a számos világhírű muzsikus közül, akik felléptek az együttessel.
A Székesfővárosi Zenekar 1929-ben alakult, és a megalakulását követően gyorsan [[Budapest]] zenei életének vezető együttese lett. Alapítója és vezető karmestere [[Bor Dezső]] volt – 15 éven át. A [[második világháború]] után [[Fricsay Ferenc]] és [[Somogyi László (karmester)|Somogyi László]] állt a zenekar élén, de több mint negyven alkalommal vezényelte az együttest [[Otto Klemperer]], sokszor [[Doráti Antal]] is.
 
1952-ben a zenekart '''Magyar Állami Hangversenyzenekar'''nak nevezték át, és vezető karmesterük [[Ferencsik János]] lett. Ferencsik vezetésével az együttes nemcsak [[Magyarország]] vezető szimfonikus zenekarává vált, de külföldön is gyakran és szívesen látott együttes volt. A zenekar kvalitását jelzi, hogy az 1960-as évektől ismét neves vendégkarmesterek dirigálták őket ([[Ernest Ansermet]], Doráti Antal, [[Zubin Mehta]], [[Lorin Maazel]], [[John Barbirolli|Sir John Barbirolli]], [[Leopold Stokowski]], [[Claudio Abbado]], [[Christoph von Dohnányi]] stb.). A koncertjeiken neves szólisták is közreműködtek, például [[Szvjatoszlav Teofilovics Richter|Szvjatoszlav Richter]], [[Yehudi Menuhin]], [[Anja Silja]], [[Starker János]], [[Ruggiero Ricci]].
Ferencsik János halálával egy jelentős korszak zárult le a zenekar életében. 1987-ben sikerült megtalálni Ferencsik méltó utódát, a Magyarországon rendkívüli népszerűségnek örvendő japán dirigenst, [[Kobayashi Ken-Ichiro|Kobayashi Ken-Ichirót]], aki tíz évig állt az együttes élén.
 
1997 őszétől a főzeneigazgatói teendőket [[Kocsis Zoltán]] látja el. Segítőtársul a fiatal magyar karmesternemzedék egyik legtehetségesebb tagját, [[Hamar Zsolt]]ot kérte fel, aki 2004 júniusáig töltötte be az első állandó karmesteri posztot.
Ferencsik János 1984-ben bekövetkező halálát követően 1987-től [[Kobajasi Kenicsiró]]t választották az együttes vezető karmesterévé. Kobajasi 1974-ben megnyerte a [[Magyar Televízió]] I. Nemzetközi Karmesterversenyét, és ezután néhány évig Ferencsik tanítványa volt, a zenekar segédkarmestereként. Kobajasi 1992-ig állt a zenekar élén, majd megkapta a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya címét.
 
1997-től a főzeneigazgatói teendőket [[Kocsis Zoltán]] látja el, egyúttal a zenekar neve Nemzeti Filharmonikus Zenekarra változott. Kocsis komoly változtatásokat hajtott végre a zenekar személyi állományában, és a megújuló együttest rövid idő alatt a nemzetközi élvonalba emelte. Segítőtársa az első állandó karmesteri poszton 2004 júniusáig [[Hamar Zsolt]] volt, akit 2006-ban Berkes Kálmán váltott. A zenekart és a Nemzeti Énekkart 1998-ban kiemelt nemzeti alapintézménnyé minősítették. A zenekar, az énekkar és a kottatár otthona 2005 óta a [[Művészetek Palotája|Művészetek Palotájában]] van.
 
Kocsis vezetésével a zenekar a külföldi koncertpódiumok szívesen látott és megbecsült zenekara lett, amely komoly sikereket ért el [[Európa]] majd minden országában, az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Japán]]ban – mind a közönség, mind a kritika körében. Számos hangfelvétel készül közreműködésükkel, amelyeket a hazai és a nemzetközi kritika is elismeréssel illet. 2003-as [[New York]]-i hangversenyüket a ConcertoNet című komolyzenei lap az évad legjobb hangversenyének járó Lully-díjjal jutalmazta. Egy 2004-ben megjelent Bartók-CD-jükről az amerikai ClassicsToday.com vezető szerkesztője azt írta, hogy ''„nem létezik ennél jobb felvétele a [[Bartók: Táncszvit|Táncszvitnek]]”'', a ''[[Bartók: Concerto|Concerto]]'' felvételét pedig úgy értékelte, hogy ''„nem készült még ehhez fogható felvétel erről a műről, ennyire zsigeri szinten izgalmas, ugyanakkor Bartók partitúrájához formájában és szellemében egyaránt ennyire hű”''.
 
A zenekar vezető szerepet tölt be a [[Bartók Béla]] születésének 125. évfordulóján, 2006-ban indult második, a tervek szerint 31 [[CD]]-t tartalmazó Bartók-összkiadás elkészítésében. A sorozat első felvétele 2006-ban jelent meg, és a ''[[Kossuth-szimfónia|Kossuth-szimfóniát]]'' és ''[[A fából faragott királyfi|A fából faragott királyfit]]'' tartalmazza.
 
Az együttes 2006 végén az [[UNICEF]] magyarországi jószolgálati nagykövete lett.
 
== Források ==
* [http://www.filharmonikusok.hu/zenekar Nemzeti Filharmonikusok – A zenekar]
* [http://www.bartoknewseries.com/bevezeto Bartók új sorozat]
 
[[Kategória:Magyar zenekarok]]