„Augustin Cauchy” változatai közötti eltérés

[[1831]] elején tovább utazott [[Torinó]]ba. Az ottani egyetem Fizika tanszékén két évig tartott előadásokat, immáron kevésbé nagy lelkesedéssel. Majd [[1833]]-tól 5 ében át [[X. Károly francia király|X. Károly]] unokájának a magántanára volt [[Prága|Prágában]]. [[1838]]-ban visszatér Párizsba. [[1839]]-ben elnyeri a Mérésügyi hivatal egyik állását. Kétszer pályázza meg az Akadémia Matematika Intézetének vezetői posztját megszerezni, mindkétszer sikertelenül.

 

Az első éves matematikát hallgató főiskolások és egyetemisták biztosan az ő nevét hallják a legtöbbször, ami annak a következménye, hogy a matematika alapvető fogalmait (mint például konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra és definiálta a matematikában megkövetelt szabatossággal. Mély felismerései voltak a komplex függvénytanban, a differenciálegyenletek elméletében, de a fizikában is. Írt a hullámterjedésről, a rugalmasságtanban az ő nevéhez fűződik a feszültség fogalmának tárgyalása is. [[1840]] és [[1847]] között publikálta négy kötetben az „Exercices d’analyse et de physique mathématique” című munkáját, melyben főleg a differenciálegyenletekről ír, valamint azok alkalmazhatóságáról fizikai feladatokban.