„Biharpüspöki” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis korrigálás (kijavítottam egy félkövérezést, de minek ennyi a cikkbe? egy kiemelt cikkbe nincs annyi, mint itt egy bekezdésbe)
10. sor:
 
==Története==
Az [[Árpád-kor]]i település egykorú a '''váradi püspökség''' alapításával. [[1273]]-ban már a káptalan és a püspök birtoka volt. [[1278]]-ban '''Bertalan''' váradi püspök és királyi biztos '''Lóránt''' erdélyi vajdával és a tiszántúli részek nemeseivel itt tartott nagygyűlést. [[1360]]-ban a '''Telegdy család''' is részbirtokot szerez itt. [[1402]]-ben a korabeli okiratok '''oppidum Pyskey néven említették. [[1477]]-ben a Telegdyeken kívül a '''káptalan''' és a [[PálosokPálos rend|pálosok]] is részbirtokot szereztek a településen. [[1678]]-ban [[Thököly Imre]] is többször tartózkodott itt. [[1692]]-től [[1848]]-ig '''Biharpüspöki''' ismét a '''nagyváradi püspökség''' birtoka lett.
 
'''Püspöki''' egykor pihenőhelye volt azoknak a [[Nagyvárad]]ra zarándokolóknak, akik [[Szent László]] sírját keresték fel.
keresték fel.
 
AzA [[Rákóczi-szabadságharc]], illetve [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt a császáriak a várost teljesen felperzselték, utána évekig pusztán állt. [[1849]] júliusában a '''Bihar megyei népfelkelők''' a település alatt táboroztak.
 
A település középkori épületeiből a '''Hódosdombsor''' nevű utcában a [[XX. század]] elején még látható volt néhány XIV.,
XV. századi épület romja.
 
'''Püspöki'''-hez tartozott '''Micskepuszta''' és '''Fácános erdő''' is. '''Micskepuszta''' helyén - mely a latin szertartású káptalan birtoka volt - egykor község állt.
 
[[1910]]-ben 3650 lakosából 3489 magyar, 126 román, 31 német, 3 szlovák, 1 egyéb nemzetiségű volt.