„Február” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A magyarság körében: linkjav. AWB |
|||
66. sor:
=== A magyarság körében ===
[[Február 3.|Február 3-án]], [[Szent Balázs]] napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett [[nemes alma|alma]] héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, [[betegség]]et okozó gonoszt elűzzék. Máshol a [[egyházi rend|pap]] a beteg gyermekek álla alá két [[gyertya|gyertyát]] tett keresztbe és imát mondott. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a [[magyarok|magyarságon]] kívül a [[szlovákok]] és [[csehek]] körében is ismert volt.<ref>Máshol a diákok Szent Gergely napján tartottak hasonló felvonulást, amit „gergelyjárásnak” neveztek - lásd: [[március 12.]]</ref>
[[Farsang]] idején széles körben elterjedt szórakozási forma volt a farsangi [[bál]]. A vidéki élet kiemelkedő eseményének számított a megyebál. Ezenkívül különféle társadalmi egyletek, sportkörök is hirdettek tagságuknak bálokat, de jótékony célú táncos ünnepségek is. Faluhelyen a farsang legjellemzőbb eseményei közé tartoztak a különböző köszöntő szokások, álarcos, jelmezes farsangi felvonulásokra is sor került. A legkedveltebb figurák voltak például a koldus, betyár, menyasszony, katona. A farsang gondolatköre elsősorban a [[házasság]] témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadtak, ilyenkor került színre a tréfás [[lakodalom]] is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a [[Dunántúl|nyugat-dunántúli]] rönkhúzással összekötött mókaházasság volt, amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A mulatság gyakran elkülönült korcsoportonként. Gyakori volt a lányok, asszonyok külön farsangolása is (asszonyfarsang). A farsangi napokban tartották a [[disznótor]]t is. Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak. A farsang jellegzetes süteménye volt a [[fánk]] és a [[rétes]]. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.
| |||