„Élményjószág” változatai közötti eltérés

Az élményjószágokélményjavak esetében a '''hasznosságot''' és az általa nyújtott '''[[minőség]]et''' csak utólag, ''ex-post'' lehet megítélni, ezért ez kockázatot és bizonytalanságot jelent a potenciális [[fogyasztó]] számára. Van lehetőség az előzetes [[információ]]gyűjtésre, ami csökkentheti ugyan a bizonytalanságot, de teljesen nem szünteti meg. Ez mindkét fél érdeke, ezért különböző [[jelzés]]eket bocsátanak ki, amik feladata, hogy a fogyasztókat minél több információval lássák el az adott szolgáltatás minőségéről, jellemzőiről. Vannak olyan termékek, amelyeknél jelzés lehet a [[márkanév]], szolgáltatások, amelyeknél az azt nyújtó [[presztízs]]e, [[díj]]ai, mások esetében pedig egy-egy [[kritika (publicisztika)|kritika]]. Ez a reputációs mechanizmus abban az esetben működik, ha a jelenben szerzett tapasztalat hatással van a jövőbeni fogyasztásra.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002}}

A '''bizonytalanság''' mind a fogyasztó, mind a termelő oldalán fellép. Ennek a bizonytalanságnak a csökkentése nem csak a fogyasztó, de a termelő érdeke is. Ha nem keresési jószágokróljavakról beszélünk, akkor a fogyasztók döntését tapasztalataik és a környezettől érkező információk egyaránt befolyásolják. Ha a fogyasztó egyszer olyan terméket talál, ami megfelelt várakozásinak és megfelelő hasznossági szintet eredményezett, akkor az információ szerzés költségessége miatt valószínűbb, hogy újra ezt a terméket fogja fogyasztani. A termelőknek pedig az az érdekük, hogy miután megszerezték egy fogyasztó „vásárlását”, azt maguknál tartsák.{{refindexrefhely|a. Daubner-Horváth-Petró 2002}}

Emiatt használják a vállalatok az úgynevezett ''jelzéseket'' (signaling), és a ''reputációs mechanizmusokat.''{{refindexrefhely|a. Daubner-Horváth-Petró 2002}}

A '''jelzések''' használatával a termelők a termékek minőségéről, várható jellemzőiről adnak információt a fogyasztóknak. Így próbálják meggyőzni a potenciális fogyasztót, hogy a termékük valóban jó minőségű, és megtalálni azokat a fogyasztókat, akik az ilyen [[paraméter]]rel rendelkező termékeket keresik. A [[reklám]]ok és [[hirdetés]]ek mellett az információs jószágoknáljavaknál a [[szakértő]]k véleményének meghatározó a szerepe. Egy [[film]]nél a filmkritikusok véleménye, illetve díjak odaítélése, egy [[album]]nál szintén a zenekritikusok és a díjazások jelenthetnek jó támpontot a vásárlóknak.{{refindexrefhely|a. Daubner-Horváth-Petró 2002}}

Ezzel a helyzettel azonban vissza is élhetnek a termelők, ha csak egyszeri vásárlásról van szó. Ha termelő eltitkolja a termék valódi tulajdonságait, amit a vásárló helyben nem tud felmérni, akkor magasabb áron adhat el egy silány minőségű terméket, kihasználva a kettőjük között fennálló információs aszimmetriát. A silány minőségű terméket a szakirodalom „lemon”-nak nevezi{{refhely|b. Akerlof, 1970| 488-500. oldal|OED lemon|Amerikai szleng, jelentése: ''értéktelen:''}}

* {{hely|c. OED lemon}} {{citlib |alcím=[http://www.etymonline.com/index.php?allowed_in_frame=0&search=lemon&searchmode=none lemon (2)] |cím=Online Etymology Dictionary}} {{en}}