„Celtic Frost” változatai közötti eltérés

1985 [[október]]ében jelent meg a ''[[To Mega Therion (album)|To Mega Therion]]'' című albumuk, melyen Dominic Steiner [[basszusgitár]]ozott Martin Eric Ain helyén. Martin azonban továbbra is a zenekar tagja maradt, így a következő ''[[Into the Pandemonium]]'' című, [[1987]]-ben megjelent lemezen már az ő játéka hallható. Mindkét album az extrém metal klasszikusának számít, melyek úttörő megoldásaikkal a [[Bathory]] és [[Venom]] lemezek hatásához mérhető. A Celtic Frostot az experimentális/avantgard metal stílusba sorolták/sorolják, mivel az előbbi albumokon elsőként kisérleteztek az extrém metal keretein belül női énekkel, vagy éppen klasszikus zenei megoldásokkal. Az ''Into the Pandemonium'' kiadása után [[észak-amerika]]i turnéra indultak, ahol csatlakozott hozzájuk Ron Marks turnégitáros. A turné során pénzügyi és kiadós gondokkal, belső feszültségekkel kellett szembenéznie a zenekarnak. Végül újra Stephen Priestly lett a dobos, Oliver Amberg a másod gitáros Tom Gabriel mellett, az új basszusgitáros pedig Curt Victor Bryant. Ez a felállás készítette el [[1988]]-ban a ''[[Cold Lake (album)|Cold Lake]]'' című albumot. A lemez a maga glam metalos zenéjével óriási csalódást okozott a rajongótábornak, noha az [[észak-amerika]]i piacon jelentős sikereket ért el. Ezt követően az 1987-es turnén már szerepelt Ron Marks vette át Oliver Amberg helyét. ''[[Vanity/Nemesis]]'' címmel [[1990]]ben jelent meg a soron következő nagylemez, mely újra a régi stílust tartalmazta. Ennek ellenére a zenekar már nem tudta visszanyerni megtépázott hírnevét. Kisebb szünet után 1992-ben megjelent egy válogatásalbum ''[[Parched With Thirst Am I and Dying]]'' címmel. A címet egy régi [[róma]]i imádság ihlette meg. Az albumon a régi dalok újrafelvett változatban szólaltak meg. 1993-ban a zenekar feloszlatta magát, Tom Gabriel pedig [[Apollyon Sun]] néven új zenekart alapított.

 

 

[[2001]] végén Fischer és Martin Erol Unala gitáros és Franco Sesa dobos társaságában újjáalakította a zenekart. A cél egy nagyon sötét és nehéz album elkészítése volt. A projekt a tervezettnél jóval tovább eltartott, de Fischer és Martin szerint a valaha rögzített legsötétebb aurájú Celtic Frost album született meg. A lemez producere maga a zenekar és [[Peter Tägtgren]] volt. A visszatérő albumot végül ''[[Monotheist (album)|Monotheist]]'' címmel [[2006]] [[május]] 30.-án adta ki a Century Media. Május 29-én kezdődött meg pályafutásuk leghosszabb turnéja a "Monotheist Tour". Felléptek fesztiválok főbandáiként [[Európa]]-szerte (pl [[Wacken Open Air]]-on 50 000 ember előtt), továbbá az [[Egyesült Államok]]ban és [[Kanada|Kanadában]], és első ízben [[Japán]]ban [[2007]] januárjában. 2007-ben újra az Egyesült Államokban turnéztak, különleges vendégük a [[Type O Negative]] volt. Ezt további fesztiválfellépések követték 2007 közepén. A koncerteken V Santura a Dark Fortress tagja volt a kisegítő másodgitáros. A turné befejeztével nekiláttak a következő album munkálatainak és gyakran kijelentették, hogy a közeljövőben meg fog jelenni.

 

== Hatása ==

 

[[Fájl:Celtic Frost live at Tuska 2006 modified.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Celtic Frost 2006-ban a Tuska Open Air Metal Festival-on.]]