„Richard de Bury” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Magyar Philobiblon kiadás előszavából tömködve, arra támaszkodás lexikonokkal szemben kérdéses esetekben. v0.80 Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
'''Richard de Bury''' ([[Bury Saint Edmunds]], [[1287]]. [[január 24.]] – [[Durham]], [[1345]]. [[április 14.]]) vagy '''Richard Aungerville''', ritkán '''Richard Aungervyle''' [[normannok|normann]] származású [[angol]] államférfi, durhami [[bencések|bencés]] [[püspök]] és [[bibliofília|bibliofil]] [[író]] volt, aki elsősorban [[Philobiblon]] című [[latin]] nyelvű munkája miatt ismert, melyre a [[bibliofília]] elveinek első összegzéseként és rendszerezéseként tekintenek.
==Gyermekkora==
1287. január 24-én született Bury Saint Edmunds-ban, [[Suffolk]] megyében. Korán árvaságra jutott, neveltetését klerikus nagybátyja vállalta, aki magáéhoz hasonló papi pályát szánt neki. Műveltségét Oxfordban szerezte majd feltehetően a Bencés rend tagja lett. Könyvszeretete már fiatal korában megmutatkozott a [[könyv|könyvek]] gyűjtésében, mely tevékenységét élete végéig folytatta. Forrásai egyaránt voltak [[scriptoria|scriptoriák]], [[könyvtár|könyvtárak]] és könyvkereskedők, melyek széles köréhez való hozzáférést diplomáciai megbízásai tették lehetővé.
==Államférfi és Gyűjtő==
Formálisan ugyan klerikus volt, de valójában élete nagyobb részét a politika és a kormányzat nagyon is világi ügyeivel töltötte el és életformájában, gondolkozásában erősen el is világiasodott. Ezt az egyházi és a világi értelmiség mezsgyéjén húzódó életpályát választotta magának Richard de Bury.<br />
Ellentmondásos forrásokon alapuló feltételezett chesteri hivatalnokoskodása után az ifjú [[III. Eduárd angol király]] tanítójaként szolgált, ahol belenőtt az angol politikai életbe. A gyenge [[II. Eduárd angol király|II. Eduárd]]dal szembeni trónviszályban [[Thomas,_2nd_Earl_of_Lancaster|Tamás lancasteri gróf]] pártjára állt. Amikor 1322-ben pártfogoltja elbukott, ellenfelei a délnyugat-franciaországi angol fennhatóság alatt álló Gascogne tartományba küldték kincstartónak. Súlyosabb megtorlástól feltehetően a francia származású [[Franciaországi_Izabella_angol_királyné|Izabella királyné]] óvhatta meg, akivel szoros politikai szövetséget alakított ki franciaországi tartózkodása alatt.<br />
Richard de Bury sajátos lelkialkatával, eleven művelődési igényeivel magyarázható, hogy időleges politikai bukását további szellemi fejlődése javára tudta fordítani. Itt mélyült udvaroncból a kor fogalmai szerinti tudóssá, és a fejlettebb francia viszonyok között vált végleg szenvedélyes könyvbaráttá. Ekkor építhette ki kapcsolatait a párizsi egyetemi körökkel és a francia rendekkel.<br />
1326-ban Izabella királyné oldalán visszatért Angliába, megdöntve [[II. Eduárd angol király|II. Eduárd]] hatalmát, aki Richard egykori tanítványa javára 1327-ben lemondott a trónról. Az egykori nevelő politikai súlya az udvari körökben jelentősen megnőtt, az ifjú uralkodóval is bizalmi viszonyban volt. Emiatt feltételezhető, hogy [[III. Eduárd angol király|III. Eduárd]] nagykorúvá válásakor szerepet játszott az Izabella szeretőjeként kormányzó [[Roger_Mortimer,_March_1._grófja|Roger Mortimer]] eltávolításában.
Az új uralkodó a támogatást magas tisztségek adományozásával hálálta meg, melyért cserébe Richard tapasztalatait és nyelvismeretét a király kényes diplomáciai feladatainak szolgálatába állította. Az angol külpolitika célja ekkor a franciákkal való leszámolás diplomáciai megalapozása, szövetségesek keresése és a franciák elszigetelése volt. Richard de Bury fontos szerepet játszott a [[Százéves háború]] előkészítésében, s mint ismert könyvszerető diplomata utazta be Európát.<br />
1330-ban és 1333-ban mint követ volt jelen a pápai udvarban. 1334-től királyi kincstárnok, kancellár és Durham püspöke. Püspöki kinevezése nagyban megkönnyítette gyűjtési szenvedélyét.
Oxfordban főiskolát akart alapítani és odaadományozni több mint 1500 kötetből álló gyűjteményét az új intézménynek, ám élete előbb véget ért és gyűjteményének nyoma veszett. Feltehetően az idős korára elszegényedett Richard adósságának kiegyenlítésére használták fel, azonban a hagyomány szerint a durhami bencések birtokában maradt [[Oxford]]ban egészen 1540-es feloszlatásukig.
17 ⟶ 22 sor:
*The new century cyclopedia of names - New York: Appleton-Century-Crofts, 1954
*1911 Encyclopedia Britannica - Free Online: http://www.1911encyclopedia.org/Richard_Aungervyle [2012/2/22]
*Richard de Bury, Philobiblon: A könyvek szeretete - Bukarest: Kriterion, 1971 [http://mek.oszk.hu/03100/03156/ MEK]
[[Kategória:Bencés szerzetesek]]
| |||