„Gerardus Mercator” változatai közötti eltérés

:''A matematikussal kapcsolatban lásd [[Nikolaus Mercator]].''

[[Fájl:mercator.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Gerardus Mercator]]

 

== Élete és munkássága ==

Mercator eredeti neve '''Gheert Cremer''' (vagy franciásan ''Gerard de Cremere''), a flamand [[Rupelmonde]] városában született. "Mercator" a [[latin nyelv|latinosított]] formája eredeti nevének, jelentése "kereskedő". Tanulmányait a [[Hollandia|holland]] [[Hertogenbosch]] városában végezte a híres humanista tudós, [[Macropedius]] irányításával, majd a [[Leuveni Katolikus Egyetem|Leuveni Egyetemen]] tanult. Annak ellenére, hogy neve és legnagyobb felfedezései térképészeti alkotásaihoz kötődnek, Mercator legfőbb bevételi forrása mégis műszerek tervezéséből és elkészítéséből származott. Tanulmányai elvégzése után Leuven-ben kezdett dolgozni, [[Gemma Frisius]] és [[Gaspar Myrica]] segítségével. [[1535]] és [[1536]] között azon dolgoztak, hogy elkészítsenek egy földgömböt az akkor használt térképek alapján. Mercator feltehetően nem a térképek, hanem a térképet alkotó rézkarcok elkészítésében vett részt. Mercator térképészeti műhelye csak akkor indult be, amikor [[1537]]-ben elkészítette [[Palesztina]] térképét, amit később egy világtérkép ([[1538]]) valamint [[Flandria]] térképe követett ([[1540]]). Ebben az időszakban tanulta meg a [[Kurziválás|kurzív]], kézíráson alapuló betűtípus használatát, amely a legalkalmasabb volt a térképek feliratozására. Mint azt angol neve („Italic”) is jelzi, ezt a betűtípust [[Olaszország]]ban fejlesztették ki, onnan terjedt el [[Európa]] többi részére. Mercator írta az első, Észak-Európában kiadott kézikönyvet a kurzív betűtípus használatáról.

 

 

[[1552]]-ben [[Duisburg]] városába költözött, amely a német [[Cleves-i Hercegség]] egyik jelentős városa volt és ahol nem üldözték protestáns vallása miatt. Itt nyitotta meg térképészeti műhelyét, ahol [[1554]]-ben elkészítette Európa hat paneles térképét. Emellett Duisburg város térképésze is volt. Mercator másik indítéka a költözésre az lehetett, hogy hírét vette a duisburgi egyetem megalapításának. Matematikát kezdett tanítani a városi egyetemen, majd miután számos térképet kiadott, Vilmos, Jülich-Cleves-Berg hercege, udvari térképésznek nevezte ki 1564-ben. [[1569]]-ben egy '''újfajta tengerészeti térkép'''et készített el, amelynek újdonsága volt, hogy szögtartó vetületi rendszerben készült: Mercator a Föld felületét [[henger]]palástra [[Vetület|vetítette]], és úgy rajzolta meg térképét. Az eljárást, amelyet [[Edmond Halley]] tökéletesített [[1695]]-ben, a hajózásban mind a mai napig használják.

 

Mercator először használta az "atlasz" szót a térképek gyűjteményének megnevezésére és bátorítására készítette el [[Abraham Ortelius]] a világ első atlaszát, az 1570-ben kiadott ''[[Theatrum Orbis Terrarum]]''-ot. Saját maga is készített atlaszt, azaz térképgyűjteményt, amelynek első darabja 1578-ban készült el és [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] térképeinek javított változata volt (bár Mercator a javítások mellett újabb hibákat is vétett). [[Franciaország]], [[Németország]], [[Hollandia]] térképei 1585-ben készültek el, 1588-ban a Balkán és [[Görögország]], majd halála után a maradék térképeket 1595-ben fia, [[Rumold Mercator]] adta ki.

Mercator kifejlesztette a föld és az égbolt ábrázolására alkalmas gömbök elkészítésének egy újfajta eljárását. Akkoriban a földgömböket aprólékos munkával, [[bronz]] vagy fagömbök felszínére vésték fel. Mercator egy fából készült mintára papírmaséból készítette el a gömböt. Amikor a papír megszáradt, az Egyenlítő mentén körbevágta, majd összeragasztotta a két félgömböt. Ekkor a felületet [[kalcium-karbonát]] és ragasztó keverékével előkezelte, majd erre nyomtatta rá a térképét, amit korábban 12 szegmensre nyomtatott, majd kézzel kiszínezett. A földgömb sarkait kézzel karcolt pólusok borították. A festék száradása után a gömböt faállványra szerelte és az [[Egyenlítő]] mentén hosszúsági fokokkal karcolt bronz horizontot illesztett. Az ilyen technikával készült földgömbökből 22 darab maradt fenn.

 

 

 

 

== Források ==

* Nicholas Crane: ''Mercator: the man who mapped the planet'', London: Phoenix, 2003, ISBN 0-7538-1692-X

 

{{Commons|Gerardus Mercator}}

{{Commonskat |Gerardus Mercator |Theatrum Orbis Terrarum}}

* [http://lcweb.loc.gov/rr/geogmap/guide/gmillatl.html Az USA Kongresszusi Könyvtár Térképtára]

* [http://www.walkingtree.com/ Mercator atlasza]

 

{{DEFAULTSORT:Mercator}}