Főmenü megnyitása

Módosítások

Kiegészítés - vitalap
 
==A ''hóstát'' szó etimológiája==
A ''hóstát'' szó [[Árpád-kor|Árpád-kori]] eredetű, a [[középkor]]i oklevelekben beazonosítható alakjai ''Houstat'' (1262) <ref>Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VIII. 1261–1272. 43. old. (Pest, 1870.) </ref> , ''Hostath'' (1476) <ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 88581</ref> - nem csak városok, mezővárosok, vagy váras helyek esetén használatos.
Az elnevezésnek az eredetét a nyelvészek egy része a német ''Hochstadt'' (jelentése ''felsőváros)'', avagy a ''Hofstadt'' (jelentése ''kertváros)'' szóból eredeztette, míg a nyelvészek másik része a szó eredetét az ugyancsak német ''Vorstadt'' (jelentése ''előváros)'' köznévből vezette le.<ref>{{opcit|név=Herepei J.|cím=Kolozsvár történeti helyrajza|oldal=268-269}}</ref><ref name="Levai">{{CitPer|szerző= Lévai Béla|cím=Hóstát |alcím= |periodika=Magyar Nyelvőr |év=1999 |szám=2|hónap= |nap= |oldal= 242-244|url=http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123211.htm}}</ref>
 
{{idézet 2|''Az keresztény várak nem oly messze vannak;
Higgyed, Szigetvárban éh farkasok laknak,
 
Csaknem éjjel nappal ezt az mezőt járják,
 
Még az ''hóstádban'' is mieink nem laknak.''|[[Zrínyi Miklós]] <ref >[[Zrínyi Miklós]]: [[Szigeti veszedelem]] </ref>}}
 
Az elnevezésnek az eredetét a nyelvészek egy része később a német ''Hochstadt'' (jelentése ''felsőváros)'', avagy a ''Hofstadt'' (jelentése ''kertváros)'' szóból eredeztette, míg a nyelvészek másik része a szó eredetét az ugyancsak német ''Vorstadt'' (jelentése ''előváros)'' köznévből vezette le.<ref>{{opcit|név=Herepei J.|cím=Kolozsvár történeti helyrajza|oldal=268-269}}</ref><ref name="Levai">{{CitPer|szerző= Lévai Béla|cím=Hóstát |alcím= |periodika=Magyar Nyelvőr |év=1999 |szám=2|hónap= |nap= |oldal= 242-244|url=http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123211.htm}}</ref>
 
Egyes magyarázatok szerint a hóstát szó a [[Bajorország|bajor]]-[[Osztrákok|osztrák]] eredetű ''Hofstadt''ból származik, amelynek jelentését a különböző szótárak és [[etimológia]]i vizsgálatok különbözőképpen magyarázzák. A ''hóstát'' jelenthet olyan telket, amelyen lakóház és major épült, de jelenthet külvárost, sőt végül udvarházat is. [[Szabó T. Attila]] értelmezésében az [[erdély]]i hóstátok a városból kivezető utak mentén alkalomszerűen keletkezett, várfalakon kívüli településrészek voltak, amelyek a város körül össze is épülhettek. A hóstát szó eredetét és jelentését egészen sajátosan magyarázza a [[beszterce]]i német tájnyelvkutató, a [[Erdélyi szászok|szász]] tájszótár főszerkesztője, [[Fritz Hozträger]] egyik magyar nyelvű, Szabó T. Attilához intézett levelében: szerinte a hóstát nem lehet a német Hochstadt származéka, mert a külvárosok nem fent (németül ''hoch)'' fekszenek. Ugyancsak ő utal rá, hogy a szászoknál a ''hofstat'' a régi szász falvak beosztását jelöli, azaz a ''hofstellét'', ami olyan rész, amely minden falusinak kiosztódott.<ref name=Levai />