„Tatai fazekasság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pannónia –> Pannonia (provincia) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''tatai fazekasság''' meghatározó szerepet játszik [[Tata]] ipari és kulturális életében a [[18. század]]tól kezdve.
==A fazekas céh története==
7. sor:
Az [[1700-as évek]] közepétől a két földesúri mezőváros, [[Tata]] és [[Tata|Tóváros]] életében jelentős szerepe volt a megalakult [[céh]]eknek. A [[17. század]] végére [[céh]]be tömörültek már a mészárosok, nyergesek és szíjgyártók, [[szűcs]]ök, vargák és a tímárok. A [[18. század]] második feléig huszonöt mesterség kapott céhszabadalmat, közöttük a [[fazekasság|fazekasok]] is.
A [[tata]]i [[fazekasság|fazekasok]] [[1722]]-ben a [[Komárom]] város „fekete-míves” és „mázas-míves” fazekasainak [[1718]]-as céhlevelét vették át, és e szabályzat szerint éltek az Ipartestület [[1872]]-ben történt megalakulásáig. A céhláda [[1722]]-ben készült. A céh pecsétnyomójának felirata: ''„[[Tata]] Városi nemes fazekas Céh pecsétje [[1722]].”'' A céh [[1770]]-től vezetett jegyzőkönyveit röviden, rendesen vezették. A jegyzőkönyvek egy része fennmaradt, és a [[tata]]i [[Kuny Domokos Megyei Múzeum (Tata)|Kuny Domokos Múzeum]] helytörténeti adattárában megtalálhatóak.
A céh életének első évtizedeiben elsősorban fekete edényt készítettek, és ezt [[1748]]-ban és [[1772]]-ben is rögzítették szabályzatukban. A fekete edény készítését erősítette meg Robert Townson angol tudós, aki [[1793]]-ban ellátogatott [[Tata|Tatára]]. Naplójában leírta, hogy – ''„igen nagy mennyiségben fekete cserépedényt állítanak elő.”''
30. sor:
Érdemes megemlíteni, a [[tata]]i fazekasok által készített néhány ritka és kiemelkedő nagyságú tárgyat. Az [[1820-as évek]]ből egyre több emlék maradt fenn.
A [[19. század|század]] második felében megszaporodtak az évszámmal megjelölt korsók, bödönök, fazekak. Az egyik legfontosabb emlék a [[tata]]i [[Kuny Domokos Megyei Múzeum (Tata)|Kuny Domokos Múzeum]]ban őrzött [[1873]]-ban készült, [[Magyarország címere|magyar címerrel]] ellátott 62 cm magas, kívül máz nélkül, belül sárga mázas fazék. Remekmunkának készült. A másik, egy „zsírosbödön”, 76 cm magas, kívül pitykés díszítéssel festés nélkül, belül mázzal beöntve. Remeknek készült Mészáros Endre műhelyében [[1910]] körül.
A [[Kuny Domokos Megyei Múzeum (Tata)|múzeum]] tulajdonában van a [[tata]]i fazekas céh 32 cm magas fehérmázas, zöld és kék levelekkel díszített korsója. Felirata: ''„Ez a Korsó Készült Az érdemes fazi kas céhnek 1865. évében. Készítette Károli Sándor. A kiiszik belőle váljon egészségére vivát Éljünk.”''
Kevéssé ismert a Körmendy János által [[1890]]-ben készített, s a család tulajdonában levő 73 cm magas, zöld és kék mintákkal díszített korsó, mely az [[1896]]. évi [[millennium]]i kiállításon arany érmet nyert.
62. sor:
==Források==
*Körmendi Géza: ''A tatai fazekasság története''. - Tatabánya, 1988. 116. p.
*Körmendi Géza: ''A tatai fazekasság''. Kuny Domokos Múzeum Gyűjteményei 4. (szerk.: Kemecsi Lajos). - Tata: Alfadat Press Kft., 1995. p. 3-13.
==Külső hivatkozás==
| |||