„Vendkérdés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
51. sor:
Az [[első világháború]] során a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] összeomlott és több független államra szakadt. A [[trianoni békeszerződés]] értelmében a történelmi [[Magyarország]] kétharmada az utódállamok birtokába jutott. [[Muraszombat]] és [[Alsólendva]] vidékét [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] csatolták, míg [[Szentgotthárd]] vidékén kilenc község [[Apátistvánfalva|Istvánfalva]], [[Alsószölnök|Alsó-]] és [[Felsőszölnök]], [[Rábatótfalu|Tótfalu]], [[Ritkaháza]], [[Permise]], [[Újbalázsfalva]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]] továbbra is [[Magyarország]]on maradt.
A magyar külpolitikai legfőbb célja egészen a [[második világháború]] végéig Trianon revíziója volt. Erre a célra alakultak ki az irredenta csoportok, amelyek némelykor rendkívül nemzetiségellenesek voltak. Egy csapásra előhozták a vendkérdés teóriáit és minden eszközzel a nem szlovén változatát igyekeztek bebizonyítani.
=== A Mikola Sándor-féle propaganda === [[Mikola Sándor]] matematika-fizika tanár kidolgozta, egy orosz nyelvész elképzelései nyomán a vend-kelta azonosságot, amelyet ''A vendség múltja és jelene'' c. brossúrában ismertetett (az ókorban [[Európa]] nagy részén éltek venedi, veneti nevű népek, akiknek pontos származása ma sem tisztázott, s nevükre vezethető vissza a vend és windisch szavak). A vendek ezek szerint kelták, csak elszlávosodtak a [[7. század|7.]]-[[8. század]]ban. Mikola a saját anyanyelvén kívül más szláv nyelvet nem beszélt és nyelvészettel sem foglalkozott. A legfőbb érve a vendek kelta mivolta mellett, hogy a vend nyelv használja az ü és ö hangok. A mai nyelvészeti ismeretek tekintetében Mikola és az orosz nyelvész állítása teljességgel tarthatatlan, mert a prlekijai nyelvjárásban és a venddel szintén rokon több stájer-szlovén tájszólásban jelen vannak ezek a hangok, sőt nyomokban a [[karintia]]i nyelvjárás és a réziai is használja. Forrása volt még [[Csaplovics János]] munkája ''Coraten und Wenden'' ''(Horvátok és vendek)'' című munkája ([[1829]]), amely egy önálló szláv nyelvet látott a vendben, s szerinte nem azonosítható semelyik délszláv néppel. Csaplovics a [[19. század]]ban élt, akkoriban a tudomány a magyarokat is a hunokkal azonosította, illetve a magyar nyelvet a német nyelvből származtatta az egyes átvett szavak nyomán. Mikola teljesen logikátlan alapon próbálja még a brossúrában alátámasztani a vendek kelta származását: egyszerűen abból indul ki, hogy az embereknek vendeknek vallják magukat és ezzel egy csapásra rokoníthatóak lennének a veneti népekkel. Ami szintén aláássa ezt az állítást, hogy a veneti népek nem mindegyike volt kelta a tudomány mai álláspontja szerint, sőt nem álltak mind rokonságban egymással. Az Amerikába kitelepült [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovénok]] az amerikai liberális szellem jegyében elítélték a nacionalista jellegű [[Jugoszlávia|jugoszláv királyság]]ot és elhatárolódtak mind az államot támogató vendvidékiektől és a többi szlovéntól is. Ez önmagában nem lehet bizonyíték, de Mikolának ez is ürügye volt a vendek és a szlovénok közti nyelvi és származási ''„szakadék”'' szélesítésére. Erre már csak az is rácáfol, hogy a [[pennsylvania]]i szlovének ''Amerikanszki Szlovencov Glász'' néven lapot is vezettek vendül, amelyben szlovéneknek vallották magukat és nem vendnek, de maga a lap teljesen liberális, nacionalizmus-ellenes újság volt.
68 ⟶ 71 sor:
Mikola bőszen állítja, hogy a vendek önkéntesen magyarosodnak és nem ragaszkodnak anyanyelvükhöz, mialatt Mikola még a vend nyelv megtartása mellett is kardoskodik. Ha valóban magyarosodni kívánt volna minden vend, mint azt Mikola is állítja, úgy akkor miért van a nemzetiség között oly hosszú tradicíója a kéziratos munkáknak, illetve miért vettek nagyszámban akár anyanyelvi, akár a szlovén területekről, vagy Horvátországból jövő könyveket és újságokat? Mindezek csak az anyanyelvükhöz való ragaszkodást bizonyították, így Mikola állításainak ellenkezőjét.
Mikola a vend folklórt kizárólag a magyarból származtatja, a vend népdalokat és versikéket közönségből magyarból történt átiratnak titulálja, illetve az egész vend kultúrát a magyar egylényegűnek tartja. A népdalokat és verseket illetően alföldi és erdélyi párhuzamokat keres, holott [[19. század]]i gyűjtések és publikációk kimutatták, hogy a német és magyar átfedések mellett (ez utóbbiak sokkal inkább dunántúli, semmint kelet-magyarországi behatások) a vend folklór jelentős hányada önálló, más részére pedig éppúgy hatott a Murán inneni szlovén kultúra és a horvát kultúra is. Többek között [[Szijjártó István (lelkész)|Szijjártó István]] evangélikus lelkész a vend házassági szokásokról szóló ''Sztarisinsztvo i zvacsinsztvo'' c. [[1807]]-es könyve tartalmaz egy [[Štefan Modrinjak]] stájer-szlovén római katolikus pap és költőtől átvett verset is. Mind evangélikusok, mind katolikusok fordítottak le szlovén és horvát nyelvekből verseket, énekeket, amely kultúrális életük szerves részévé vált aztán. Mikola viszont több ízben úgy próbálta aggitálni az evangélikus szlovénokat, hogy Szlovénia, mint katolikus ország korlátozni, illetőleg meg fogja tiltani vallásuk gyakorlatát, ami sohasem következett be.
Mikola másik tényként kezelt állítása, hogy a helyi lakosság nem szlovén, miszerint a jugoszláv vezetés döntésképtelen azt illetően Horvátország, avagy Szlovénia része legyen a Vendvidék. Mindez Mikola számára azt a tényt mutatta, hogy a délszlávok között is látták, a vendek velük nem azonosak. A valóság az, hogy Horvátország külön támasztott igényt azon okból kifolyólag a Vendvidékre, mert a vend nyelv egyértelműen hasonlít a kaj-horvátra, s a két nyelv beszélői mind a mai napig értik egymást, melyet Mikola természetesen tagadott. Ennek folytán a vend nyelvet horvát dialektusnak, azon belül kaj-horvát alnyelvjárásnak magyarázták egyes politikai és tudományos körök, de a szlovének heves tiltakozása és hitelesebb bizonyítékai révén a horvát törekvések nem értek célt. A vita nem volt hosszú életű és cseppet sem amiatt tört ki, mint azt Mikola állítja brossúrájában.
Mikola odáig elment, hogy belecsinálta a vend nyelvbe ''vendiski, vendszki'' kifejezéseket. Ezeket a Mikolával szimpatizáló szlovén egyének is magukénak vallották, később a revíziót óhajtó muravidéki magyarok is vendeknek vallották magukat.
| |||