„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

a
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az ''Új Szó''nak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia igazgatója volt.
 
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt (''([[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]])''). Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is ''([[Lúdas Matyi (film, 1949)|Lúdas Matyi]]'', ''[[Föltámadott a tenger]])''. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat.
 
== Művei ==