„Romániai magyar gyermekirodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
== 1944 után ==
A gyermekirodalom fejlődését, művészi rangjának elismerését 1944 után nagyban elősegítette a könyvkiadás újjászervezése, melynek célja a gyermekirodalom hagyományainak ápolása mellett egy új, eredeti hazai gyermekirodalom kibontakoztatása volt. 1948-ban megalakult az [[Ifjúsági Könyvkiadó]], munkáját 1969-től a [[Creangă Könyvkiadó]] folytatatta; az előbbi gyermek- és ifjúsági művek, az utóbbi csak gyermekkönyvek kiadására szakosított intézmény. A Creangă Könyvkiadó különböző sorozatai mellett a [[Kriterion Könyvkiadó]] is művészi kiadványokkal – többek közt [[Benedek Elek]] mesekönyveivel – járult hozzá a gyermekek irodalmi műveltségének megalapozásához. Ez a kiadói keret kedvező lehetőséget teremtett magas [[erkölcs|etika]]i és [[esztétika]]i értékű művek létrehozására.
A gyermekirodalom leggyorsabban fejlődő ága a gyermekköltészet, amely különösen a [[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]] gyermeklap megjelenésétől kezdve mutatott jelentős gazdagodást, ugrásszerű emelkedést. Benedek Elek hagyománya: neves írók bevonása a gyermekirodalomba s ezáltal az irodalom szerves egységének, egyenletes művészi színvonalának kialakítása a gyermekköltészetben maradéktalanul megvalósult. [[Szentimrei Jenő]]től, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imrétől]], [[Horváth István (költő)|Horváth Istvántól]] kezdve a legfiatalabb nemzedékig a költők hosszú sora mind a Napsugár hasábjain, mind önálló kötetekben is rangos lírai alkotásokkal járult hozzá a gyermekirodalom felvirágoztatásához. [[Hajdu Zoltán]], [[Jancsik Pál]], [[Jánky Béla]], [[Bögözi Kádár János|Kádár János]], [[Kányádi Sándor]], [[Kemény János (író)|Kemény János]], [[Kenéz Ferenc]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Lászlóffy Aladár]], [[Majtényi Erik]], [[Molnos Lajos]], [[Palocsay Zsigmond]] (''Borzaskata'', 1983), [[Páskándi Géza]], [[Szilágyi Domokos]], [[Tamás Mária]], [[Veress Zoltán]] olyan mondandóban gazdag, stílusában változatos, modern gyermekköltészetet hozott létre, amelynek olvasói zökkenő nélkül válhatnak a felnőtteknek szóló költészet érzékeny és értő élvezőivé. Különösen Szilágyi Domokos gyermekverseit (''Új kenyér'', 1962) kell kiemelnünk művészi képeik világa és a gyermeki látásmód, gyermeki képzelet egybeötvözése miatt. Ugyancsak kiemelendők Veress Zoltán humoros, derűs, a gyermek ritmusérzékét fejlesztő verses meséi (''Tóbiás és Kelemen'', 1957; ''Irgum-burgum Benedek'', 1959) és Kányádi Sándornak a természet világát felragyogtató, népi hangvételű költeményei.
19. sor:
Ugyanez az eszmei-művészi igényesség és a tematikai változatosság mind nagyobb térhódítása jellemzi a [[próza]]i műfajok fejlődését is. A két legtermékenyebb gyermek- és ifjúsági író, [[Marton Lili]] és [[Méhes György (író)|Méhes György]], a Szikra Ferkó szerzője mellett kezdettől fogva részt vállaltak prózai gyermekirodalmunk fejlesztésében a már ismert írók. A prózai műfajok térhódítását és magas színvonalát meggyőzően igazolják [[Nagy István (író)|Nagy István]] pionírtárgyú írásai, [[Horváth István (költő)|Horváth István]] meséi, gyermekregénye, [[Asztalos István (író)|Asztalos István]] elbeszélései, akárcsak [[Nagy Olga]] meséi és meseregényei, [[Péterfy Emília|Péterfy Emíliának]] és [[Tóth Kálmán]]nak a természet világát bemutató és megszerettető írásai, [[Bede Olga]] regényei és elbeszélései, [[Méliusz József]] és [[Méliusz Anna]] gyermekkönyvei, [[Bajor Andor]] humoros meseregénye (''Egy bátor egér viszontagságai'', 1960), elbeszélései és meséi, [[Fodor Sándor]] elbeszélései és sok nyelvre lefordított ''Csipike-meseregénye'' (ez különben a hazai gyermekirodalom méltán legnépszerűbb könyve), [[Bálint Tibor]]nak a régi gyermekkort idéző elbeszélései, regényei, [[Páskándi Géza|Páskándi Gézának]] a meseregénye, [[Kányádi Sándor]] meséi, [[Bartis Ferenc]] gyermektörténetei, [[Hervay Gizella]] csodálatosan egyszerű, a gyermeki környezetet élővé varázsoló ''Kobak-történetei''. A felsorolt szerzők egyben a felnőtteknek szóló irodalom alkotói.
Kevés nemzeti irodalomban alakult ki a gyermekirodalom és a tulajdonképpeni irodalom szerves egysége olyan szembeszökő módon, hogy az irodalom e két területén ugyanazok a szerzők ugyanazzal a magas fokú igényességgel, műgonddal és sikerrel működjenek, mint ahogy az a romániai magyar irodalmi életben megvalósult. A gyermekirodalom iránt érzett felelősséget és megnőtt érdeklődést árulja el a Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadónál megjelent ''Az új gyermek- és ifjúsági irodalom'' c. tankönyv (1973, 1983), melynek szerzői – [[Jarosevitz Erzsébet]], [[Józsa Miklós]], [[Király László (író)|Király László]], [[Vita Zsigmond]] – az óvónő- és tanítóképző pedagógiai líceumok növendékeinek kívántak e kézikönyvvel hasznos munkaeszközt adni, hogy megismerve a gyermekirodalom értékeit, alaposabban készülhessenek fel a gyermekek esztétikai nevelésére.
== Források ==
| |||