„Nankingi mészárlás” változatai közötti eltérés

pontosítások
(pontosítások)
A '''nankingi mészárlás''' vagy ahogy másképp nevezik, '''Nanking meggyalázása''' a történelem egyik legnagyobb tömegmészárlása és mégis egyben aza [[Japán Császári Hadsereg]] egyik legkevésbékevésbé ismert rémtette. A [[második világháború]] alatt a japán inváziós erők által elkövetett, hat hétig tartó erőszakhullám számos részlete ma sem tisztázott még. Ennek oka, hogy a helyszínt még az események előtt elhagytaelhagyták a nyugati diplomaták, az újságírók és a polgárok zöme, így csak többnyire japán és kínai forrásokra lehet támaszkodni, amelyek meglehetősen ellentmondásosak. Az erőszak áldozatainak számát a kínaiak közel 300 ezer főre becsülik, de a japán kormány csupán 20 ezer főt ismer el. A [[tokiói per|Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék]] 250 ezer főben állapította meg az áldozatok számát.
 
== Előzmények ==
A kínai nacionalista kormány 1928-ban, az [[északi hadjárat (Kína)|északi hadjárat]] után [[Kanton (város)|Kantonból]] [[Nanking]]ba helyezte át székhelyét. Ennek hatására aaz addigi negyedmilliós lakosság száma egy millióra emelkedett, néhány év alatt egy millióra emelkedett.
 
1937. július 8-án a pekingi városmagtólvárosközponttól 15 kilométerre fekvő [[Marco Polo hídi incidens|Marco Polo hídnál]] a kínaiak és az ott gyakorlatozó japán katonák között tűzpárbaj bontakozott ki. A japán vezetés felháborodva az eseményeken a kínai katonák megbüntetését, és bocsánatkérést követelt a kínai vezetéstől, amely vonakodott ennek eleget tenni. A második felszólítással egy időben a japán haderők átfogó támadást indítottak. Ezzel kitör Kína és Japán között az ún.úgynevezett [[második kínai–japán háború]]. A konfliktus Japán [[20. század]] eleje óta folytatott [[Imperializmus|imperialista]] politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy [[Kína|Kínát]] politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai [[nacionalizmus]] erősödése és az [[önrendelkezési jog]]hoz való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét.
 
== A mészárlás ==
[[FileFájl:Nanking bodies 1937.jpg|300px|thumbbélyegkép|Holtestek a [[Jangce]] partján]]
 
A technikailag jóval fejlettebb japán haderő, miután elfoglalta Pekinget és Sanghajt, fő célja az akkori kínai főváros, Nanking elfoglalása volt. A japán hadvezetés felszólította a város védelmi erőit az azonnali megadásra. MiutánMivel 1937. december 10-én 13 óráig, nem kaptak választ [[Macui Ivane]] tábornok kiadta a parancsot a város elfoglalására. Kemény harcok után 1937. december 13-án a japánok felmorzsolták a kínai haderőkkínaiak ellenállását, és elfoglalták a várost. Ezzel kezdetét vette a hat héten át tartó brutális erőszak a városban lévő katonák és civilek ellen. A benyomuló japán haderőkjapánok elől tömegek kezdtek menekülni a [[Jangce]] folyó felé, de a város vezetésvezetése korábban az ostrom alatt a szökések megakadályozása miatt elpusztította az összes hajót, ezért sokan úszva próbáltak átjutni. A folyóhoz érkező japán katonák tűzet nyitottak a felnőttekre és gyerekekre egyaránt, és válogatás nélkül ölni kezdték őket. Egy beszámoló szerint másnapra megszámlálhatatlan holttest borította a folyó partját. A gyilkolás eközben a városon többi részén is folyt. A kínai katonák nagy részét még a külvárosban elfogták, azok, akik bemenekültek a városba, levették egyenruhájukat, és civilnek öltöztek. A 17. japán hadtest katonái az elkövetkező napokban embereket tartóztattak le, akikről feltételezték, hogy katona lehet. Őket a városon kívülre vitték, és kivégezték a már korábban elfogott katonákkal együtt.
A technikailag jóval fejlettebb japán hadsereg, miután elfoglalta Pekinget és Sanghajt, fő célja az akkori kínai főváros, Nanking elfoglalása volt.
A japán hadvezetés felszólította a város védelmi erőit az azonnali megadásra. Miután 1937. december 10-én 13 óráig, nem kaptak választ [[Macui Ivane]] tábornok kiadta a parancsot a város elfoglalására. Kemény harcok után 1937. december 13-án a japánok felmorzsolták a kínai haderők ellenállását, és elfoglalták a várost. Ezzel kezdetét vette a hat héten át tartó brutális erőszak a városban lévő katonák és civilek ellen. A benyomuló japán haderők elől tömegek kezdtek menekülni a [[Jangce]] folyó felé, de a város vezetés korábban az ostrom alatt a szökések megakadályozása miatt elpusztította az összes hajót, ezért sokan úszva próbáltak átjutni. A folyóhoz érkező japán katonák tűzet nyitottak a felnőttekre és gyerekekre egyaránt, és válogatás nélkül ölni kezdték őket. Egy beszámoló szerint másnapra megszámlálhatatlan holttest borította a folyó partját. A gyilkolás eközben a városon többi részén is folyt. A kínai katonák nagy részét még a külvárosban elfogták, azok, akik bemenekültek a városba, levették egyenruhájukat, és civilnek öltöztek. A 17. japán hadtest katonái az elkövetkező napokban embereket tartóztattak le, akikről feltételezték, hogy katona lehet. Őket a városon kívülre vitték, és kivégezték a már korábban elfogott katonákkal együtt.
 
A civil lakosság maradékának is szörnyű terrort kellett elszenvednie. Válogatott kegyetlen gyilkolási módszereket alkalmaztak a japán katonák. Versenyt rendeztek, ki tud rövidebb idő alatt több foglyot lefejezni vagy [[szurony|bajonettel]] leszúrni. Élve temettek el embereket, és volt, akit benzinnel locsoltak le és felgyújtottak. Előfordult az is, hogy embereket élve kibeleztek. Mintegy 20 ezer nőt, gyermekeket erőszakoltak meg a nyílt utcán, sőt, templomokban is. Az erőszakot gyakran csoportosan, a hozzátartozók szeme láttára követték el, majd ugyanerre kényszerítették a közvetlen családtagokat is. A nőket megcsonkították, majd brutálisan kivégeztekkivégezték. A várost kifosztották és számos épületet felgyújtottak.
A várost kifosztották és számos épületet felgyújtottak.
 
== KövetkezményeiKövetkezmények ==
[[FileFájl:Victims in Nanjing massacre.jpg|250px|thumbbélyegkép|A nankingi mészárlás áldozatainak földi maradványai.]]
1937 decembere után a nyugati közvélemény a nankingi mészárláshoz hasonló események miatt élesen a japánok ellen fordult.
1938-ban visszarendelték Japánba [[Macui Ivane]] tábornokot. A hadseregtől leszerelt, és visszatért szülővárosába, ahol szentély építtetett a nankingi mészárlás áldozatainak emlékére, akik miatt állandó bűntudat gyötörte. Macui a mészárlás idején súlyosan beteg volt, és máig vitás kérdés, hogy ez mennyire hatott ki a csapatai feletti parancsnoklási képességére. 1948-ban a [[tokiói per]]ben „nemzeti szégyennek” nevezte a történteket, később mégis, mint háborús főbűnöst felakasztották. Azonban ő volt az egyetlen olyan, akit a mészárlásért elítéltek. Így sok alacsonyabb rangbanrendfokozatban lévő, a mészárlás lebonyolításában aktívan részt vevő tisztet semmiféle retorzió nem ért.<ref>{{Opcit|n=Ian Buruma|o=108}}</ref>
 
A nankingi események hatásai ma is érezhetőérezhetőek. Kína és Japán közötti hűvös diplomácia kapcsolathoz nagyban hozzájárul, hogy a japán vezetés továbbra is bagatellizálja az eseményeket. Sőt, már megjelentek olyan politikai csoportok és törekvések, amelyek szerint a mészárlás meg se történt, az ott készült fotók hamisítványok. A japán történelem könyvben apró incidensként jellemzik, a közvélemény képtelen elfogadni, hogy japán katonák ilyen kegyetlenségben vettek részt. [[Iris Chang]] írónő túlélők emlékiratai alapján elkészítette a „The Rape of Nanking – The Forgotten Holocaust of World War II” (Nanking megerőszakolása – a második világháború elfeledett holokausztja) könyvét, amiből később film is készült.
 
== Jegyzetek ==
{{Forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==
* Ian Buruma: ''A modern Japán'', Európa Könyvkiadó, 2006, ISBN 9630781166
* Iris Chang: [http://books.google.hu/books?id=QPrJB0r5i5MC&printsec=frontcover&source=gbs_atb#v=onepage&q&f=false ''The Rape of Nanking''], Basic Books, 1997, ISBN 0465068359
 
* [http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/12/A_nankingi_meszarlas National Geograpic - A nankingi mészárlás]
* [http://www.nanking-massacre.com A nankingi mészárlás hivatalos oldala]
* [http://news.bbc.co.uk/2/hi/223038.stm BBC - Scarred by history: The Rape of Nanjing]
* [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16274 Ellentmondásos dokumentumfilm a nankingi mészárlásról]
* [http://mult-kor.hu/20101214_a_nankingi_meszarlas_aldozataira_emlekeztek A nankingi mészárlás áldozataira emlékeztek]
* [http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2007/06/20/japan_kepviselk_ketsegbe_vontak_a_nankingi_meszarlas_tenyet Japán képviselők kétségbe vonták a Nankingi Mészárlás tényét]
* [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=19212 Film készül Kína Schindleréről]
 
== Filmek, dokumentumfilmek a mészárlásról ==
* [[A háború virágai]], [[Csang Ji-mou]] 2011-es filmje
 
== EgyébTovábbi információk ==
* [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16274 Ellentmondásos dokumentumfilm a nankingi mészárlásról]
* [http://mult-kor.hu/20101214_a_nankingi_meszarlas_aldozataira_emlekeztek A nankingi mészárlás áldozataira emlékeztek]
* [http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2007/06/20/japan_kepviselk_ketsegbe_vontak_a_nankingi_meszarlas_tenyet Japán képviselők kétségbe vonták a Nankingi Mészárlás tényét]
* [http://mult-kor.hu/cikk.php?id=19212 Film készül Kína Schindleréről]
* [http://trove.nla.gov.au/newspaper/result?l-publictag=Iwane%20Matsui Régi újságcikkek Macui Ivane tábornokról]