„Gyalui Farkas” változatai közötti eltérés

 
Az [[1890-es évek]] végén hosszabb tanulmányúton meglátogatta [[Németország]], [[Svájc]], [[Franciaország]], [[Anglia]], [[Belgium]], [[Hollandia]] és [[Ausztria]] nevezetesebb közkönyvtárait. Tapasztalatait a ''Külföldi szakkönyvtárakról'' c. könyvében (Kolozsvár, 1900) összegezte: ezeket felhasználták a kolozsvári Egyetemi Könyvtár új épületének tervezési munkálataiban. 1901-től tizennyolc éven át mint egyetemi magántanár a [[Könyvtár- és információtudomány|könyvtártudomány]] tárgyköréből tartott előadásokat a kolozsvári egyetemen, s főként a köz- és népkönyvtárak hálózatának kérdésével foglalkozott. A [[brüsszel]]i ''Institut International de Bibliographie'' tagjává választották, 1911-ben pedig [[Erdélyi Pál]]tól átvette a könyvtár igazgatását, megtartva tisztségét 1926-os nyugdíjaztatásáig.
 
== Munkássága ==
 
Kapcsolata a hírlapírással könyvtárosi működése idején sem szakadt meg. Művelődési, irodalmi vonatkozású cikkei, franciából, angolból és németből készített műfordításai továbbra is megjelentek a lapokban; [[Guy de Maupassant]] első erdélyi magyar tolmácsolói közé tartozott. 1906-ban az egyetemi tanárok alapította ''[[Aradi Hírlap|Erdélyi Hírlap]]'' egyik szerkesztője volt. Mint [[Rákosi Jenő]] lapjának, a [[Budapesti Hírlap]]nak kolozsvári levelezője 1916-ban szinte párbajjal végződő sajtóvitába keveredett [[Ady Endre|Ady Endrével.]]
146 763

szerkesztés