Wikipédia

„Sedani csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
zöld link kékre
link
21. sor:
 
== Előzmények ==
A [[porosz–francia háború|háború]] kitörése óta a porosz hadsereg számos kisebb-nagyobb győzelmet aratott a franciák felett, Elzász és [[Lotaringia]] területén ([[wissembourgi csata]], [[wörthi csata]], [[Strasbourg ostroma|strasbourg-i csata]]), beszorítva őket Lotaringia fővárosába, [[Metz]]be, ahol a porosz–német szövetséges hadsereg könnyen bekeríthette és elfoghatta őket. A francia hadvezetés mindenáron fel akarta menteni a várost, erre a célra pedig a [[Patrice MacMahonde Mac-Mahon]] vezette [[Châlons-sur-Marne|châlons]]-i hadsereget bízták meg, amit maga a francia császár, [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] is elkísért. A sereg kifáradt a sok meneteléstől, ráadásul [[Metz]] elérése előtt beleszaladt a [[Helmuth Karl Bernhard von Moltke|Moltke]] vezette harmadik, illetve [[Maas|Meuse]] hadseregbe, és kisebb vereséget szenvedett tőlük [[Beaumonti csata|Beaumontnál]], [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] (bár a porosz veszteségek súlyosabbak voltak). A franciák [[Sedan]]ba vonultak vissza, hogy kipihenjék a menetelést és a csatát.
 
== A csata ==
27. sor:
[[Helmuth Karl Bernhard von Moltke|Moltke]] arra számított, hogy a francia csapatoknak már nincs elég erejük ahhoz, hogy elmeneküljenek, mielőtt bekerítené őket, ami inkább optimista, mint realista elképzelés volt, ennek ellenére a terv tökéletesen sikerült. A franciák esetleg elmenekülhettek, azonban visszavonulás közben nem tudtak volna védekezni, ráadásul [[Sedan]] vára valamint a környéken lévő dombok és erdők ideálisak voltak egy támadással szemben. A porosz-bajor sereg három részre oszlott. A legnagyobbik észak felől közelítette meg a várost, egy kisebb, főleg bajor seregrész kelet felől támadott, míg a legkisebb átkelt a [[Maas|Meuse]] folyón és délről állta el a franciák visszavonulási útvonalát. A porosz gyűrű ezzel bezárult.
=== A francia kitörési kísérlet ===
[[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] utasította [[Patrice MacMahon|MacMahont]]Mac-Mahont, hogy törjön ki a bekerítésből, erre egyedül egy [[La Moncelle]] nevű község környékén volt lehetőség, a bajorok balszárnyán a várostól keletre. A porosz-bajor vezérkar szintén kulcsfontosságúnak tekintette a falut, ez volt az egyik hely, ahol esélyük volt az áttörésre. [[Ludwig Freiherr von der Tann|von der Tann]] tábornok vezetésével itt indult meg az első porosz támadás, a [[La Moncelle]]től délre fekvő [[Bazaille]] városa ellen. Ez vezetett a csata első szakaszához, mely reggel 6-tól 11-ig tartott, mikor már a franciák nem bírták a gyalogsággal együtt mozgó német tüzérség heves tüzét.
=== A porosz-bajor támadás ===
A kitörési kísérletben megsérült a francia főparancsnok is, aki ezután átadta az irányítást [[Auguste-Alexandre Ducrot]]nak, aki visszarendelte a [[La Moncelle]]-t és [[Bazaille]]-t támadó csapatokat. Ezután indult meg az általános porosz-bajor roham északról, északkeletről és keletről kiújultan egyszerre. A franciák nem tudtak a folyón túlra visszavonulni az utat elzáró porosz egységek miatt, akik minden fronton vereséget szenvedtek és az úgynevezett [[Bois de la Garenne]] erdős részre szorultak vissza, kimerülten, erősen megfogyatkozva és mindenhonnan bekerítve. [[szeptember 2.|Szeptember 2-án]] [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon császár]] parancsot adott a fehér zászló felhúzására, feladva magát és a teljes châlons-i hadsereget.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sedani_csata”