„Veress Sándor (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
== Életpályája ==
Szüleivel 1917-ben költözött Kolozsvárról [[Budapest]]re. 1923–19271923 és 1927 között [[Kodály Zoltán]] tanítványa volt a budapesti [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] zeneszerzés főtanszakán. 1927-től 1933-ig a zongora főtanszakon tanult [[Hegyi Emánuel]]nél, majd Bartók Bélánál. 1930-ban népdalgyűjtő úton vett részt [[Moldva|Moldvában]], ahol mintegy 150 népdalt rögzített fonográfra. 1927–1934 között a [[Néprajzi Múzeum]]ban is dolgozott [[Lajtha László]] mellett népdalkutatóként. A moldvai népdalgyűjtő út eredményeinek hatására Bartók 1934-től népzenei asszisztensként alkalmazta a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos AkadémiánBélánál]]. 1937-ben a [[Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma]] által szervezett [[dudar]]i falukutató tábor résztvevőjeként dudari népdalokat gyűjtött.
 
Már tanulmányai alatt, 1927 és 1934 között, népdalkutatóként dolgozott a [[Néprajzi Múzeum]]ban [[Lajtha László]] mellett, és 1930-ban népdalgyűjtő úton is részt vett [[Moldva|Moldvában]], ahol mintegy 150 népdalt rögzített fonográfra. A moldvai népdalgyűjtő út eredményeinek hatására Bartók 1934-től népzenei asszisztensként alkalmazta a rendszerezési munkálatok segítésére a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]]. 1937-ben a [[Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma]] által szervezett [[dudar]]i falukutató tábor résztvevőjeként dudari népdalokat gyűjtött. Bartók Béla 1940-es emigrálása után [[Kodály Zoltán]] munkatársaként dolgozott. Kodály zeneakadémiáról történt távozása után, 1943-tól Veress vette át a zeneszerzés főtanszak vezetését. Az 1948–19491945-estől kommunista fordulatKodállyal utánegyütt elhagyta [[Magyarország]]ot,a 1949-benMagyar kapottMűvészeti [[Kossuth-díj]]átTanács semzenei vehettetestületének áttagja volt. TanítványaiA főiskolán tanítványai között volt ebben az időszakban többek között [[Ligeti György]] és [[Kurtág György]] is.
 
Az 1948–1949-es [[Kommunizmus|kommunista]] fordulat után, 42 évesen elhagyta [[Magyarország]]ot, és emiatt az 1949-ben kapott [[Kossuth-díj]]át sem vehette át. [[Svájc]]ban, [[Bern]]ben telepedett le. Először1950-től a berni konzervatóriumban oktatott tanárkéntzeneszerzést és zeneelméletet, 1967–1977majd 1968–1977 között pedig a berni egyetemenegyetem zenetudományi tanszékén tanított. A berni konzervatóriumban a Kodály által kidolgozott zenepedagógiai módszer svájci bevezetésével is próbálkozott. A berni egyetemen ismét foglalkozott a népzene elméleti kérdéseivel. Az 1960-as években többször hívták vendégprofesszornak [[Ausztrália (ország)|Ausztráliába]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba. 1992-ben hunyt el Bernben.
 
Zeneszerzői munkássága népzenei ihletettségű, de már korai periódusában is törekedett az új nyugat-európai stílusáramlatok megismerésére, és tapasztalatainak felhasználására. Ezért – a [[második világháború]] előtt – több tanulmányúton is járt [[Európa|Európában]], többek között [[London]]ban, [[Róma|Rómában]]. Első alkotó periódusára a [[magyar népzene]] határozott jelenléte volt jellemző (''I. vonósnégyes'', 1935; ''Erdélyi kantáta'', 1936). Emellett alkalmazta a [[Ellenpont|kontrapunktikus]] szerkesztésmódot is, de műveiben a ritmikai és dallami lelemény is fontos szerepet kapott (''Hegedűverseny'', 1939; ''I. szimfónia'', 1940). Magyarországi alkotó korszakának jelentős művei a ''Térszili Katicza'' című táncjáték (1942–1943) és a ''Sancti Agustini Psalmus'', Szent Ágoston szövegére írt zsoltár (1943–1944). Alkotásai nyomán Veress itthon már a legreményteljesebb magyar zeneszerzőnek tartották, és Bartók 1945-ben bekövetkezett halála után – mások mellett – őt is felkérték gyászzene írására. Ekkor született a ''Threnos'' című kompozíciója. Svájci munkásságában először a [[Dodekafónia|tizenkét fokú szerkesztési technikát]] alkalmazta, saját stílusához igazítva (''Vonóshármas'', 1954). Műfaji sokoldalúsága megmaradt, kamaraműveket, zenekari és versenyműveket komponált. Az 1960-as évek elejétől művészetében a magyar és európai zenei hagyományokat igyekezett összekötni.
 
== Források ==