→Problémák a húrelmélettel: Michio Kaku márc. 25.-ei előadásáról készített jegyzet ill. videofelvételek alapján egészítettem ki, illetve írtam át a problémák a húrelmélettel c. szakaszt. 'Jelenleg ez van, tessék elfogadni.'
[[Fájl:String theory.svg|bélyegkép|Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.<br />'''Magyarázat'''
1 Anyag,
2 Molekulaszerkezet (atomok),
3 Atom (proton, neutron, elektron),
4 Elektron,
5 Kvark,
6 Húr]]
A '''húrelmélet''' és az '''M-elmélet''' két egymásra épülő [[részecskefizika]]i modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a [[szuperszimmetria|szuperszimmetriát]] is tartalmazó változatát gyakran '''szuperhúrelmélet'''nek nevezik. Ezeket az elméleteket azért hozták létre, hogy az [[általános relativitáselmélet]]et és a [[kvantummechanika|kvantummechanikát]] összhangba hozzák, és elkerüljék a részecskefizikának azokat a buktatóit, melyek a pontszerű részecskék feltételezésével előbukkannak. Az M-elméletben nem csak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná.
A ''húrelmélet'' elnevezést mind a 26 dimenziós ''bozonikus húrelméletekre,'' mind a [[szuperszimmetria]] felfedezése után annak hozzáadásával nyert ''szuperhúrelméletre'' szokták használni. Újabban gyakran a szuperhúrelméletet mondjuk húrelméletnek. Az [[1990-es évek]]ben [[Edward Witten]] és mások meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek (öt különböző változata van) egy '''M-elméletnek''' nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei. Ezzel indult el a második szuperhúr-forradalom. (Az M-elméletnek még a [[feketelyuk]]ak [[termodinamika|termodinamikájában]] is sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek a korábbi számításokkal összhangban vannak.)
A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus [[térelmélet]]eket, amelyek a részecskéket pontszerűnek tekintő [[standard modell]]nek lehetséges kiterjesztései.
