„Algonkinok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
Az algonkinok a Kanadai-pajzs néven ismert hatalmas sziklás területen szétszórtan mindenütt látható sziklafestmények és a ''Midvivin Gyógyító Társaság'' nyírfakéregre karcolt szent ábrázolásainak bizonysága szerint gazdag művészeti hagyománnyal rendelkeznek. E nép szemében a teknős a legszentebb élőlények egyike, mivel számukra a földet és a föld termékenységét jelképezte. Hagyományos vallásuk a [[Midewiwin]].
Az algonkinok [[Nyír|nyírfa]][[kéreg]] [[kenu]]on a vadászat, a gyűjtögetés és a halászat évszakonkénti körforgásában, a látszólag végtelen tavakat és vízi utakat járva, nomád életmódot folytattak. A területükön való vándorlásuk közben gyakran állítottak fel kéreggel vagy állatbőrökkel fedett, egyszerű, kúpos [[tipi]]ket vagy sátrakat. Az állandóbb nyári és téli szállásaikon, ahonnét kirajzottak élelmet gyűjteni, [[vigvam]]okat építettek, melyeknek összevart nyír- és [[szilfa]]kéreggel vagy állatbőrökkel fedett, vékony ágakból kialakított, kifinomult kupolaszerkezete volt.
A [[18. század]]ban az [[irokézek]] a [[Huron-tó]] mentén élő algonkinokat legyőzték és keletre, illetve nyugatra kergették. A támadás oka, az irokézek földjén, a túlvadászat által csökkenő prémesállatok voltak.
| |||