Az intézményesített közélet az [[Ókori Görögország|ókori görög]] demokratikus [[polisz|városállamokban]], majd ezek mintájára az ókori [[Római Köztársaság]]ban valósult meg először. Ennek tere az [[agóraagora]], illetve a rómaiaknál a [[Forum (római)|fórum]] volt. A közéletet élesen elhatárolták a magánélettől. A nyilvános tereken folyó közéletben csak a társadalom kisebb csoportja, a szabad [[jogállás]]ú felnőtt [[férfi]]ak vehettek részt, nekik viszont ez nemcsak joguk, hanem kötelességük is volt. A közügyekben való részvétel nem függött a szabad férfi vagyoni helyzetétől. A [[város]] (görögül ''polisz'') nyilvános terén a közélet személyes beszélgetések, véleményformálás, hírcsere, különböző érdek- vagy véleménycsoportok vitái, össznépi tanácskozás, bíráskodás, katonai edzések, [[sport]]versenyek, a városvezetők nyílt vagy titkos választása formájában zajlott. Mindezt együtt a [[politika]], azaz „a város ügyei” kifejezéssel jelölték (görögül ''politiké'' a ''polisz'' szóból).
