„A példabeszédek könyve” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: qu:Rimakuykunamanta qillqasqa
Inferno921 (vitalap | szerkesztései)
36. sor:
 
A Példabeszédek könyvében lévő mondások túlnyomó többségében két- vagy többsoros [[vers]]be szorított rövid mondatok, amelyek az egysoros népi mondásból alakultak ki. Ezeket a mondásokat címszavak, hangzásbeli összecsengés vagy tematikus azonosság alapján rendezték gyűjteményekbe. A mondásoknak többféle irodalmi formája van:
*a) A ''kijelentés mondás'' vagy ''szentencia''. Egy tapasztalat eredményét foglalja össze. Többségüknek formája a [[gondolatritmus]]ra ''(parallelismus membrorum)'' épül, azaz a verssorok gondolatai valamilyen viszonyban állnak egymással. Van haladó (szzintetikusszintetikus) gondolatritmus, pl. „Összeomlás előtt kevélység a hírnök, felfuvalkodottság jár a bukás előtt.” (16,18); de főként az ellentétes (antitetikus) gondolatritmus a jellemző. Pl. „A bölcs fiú örömet szerez az apjának, de az ostoba fiú bánat az anyjának.” (10,1)
*b) A ''hasonlító mondás'' vagy ''hasonlat''. Egyik fajtája különböző életterületekről vett jelenségeket vagy folyamatokat hoz egymással kapcsolatba. Pl.: „Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak.” (25,11) A másik fajta a „jobb… mint” formában két tényállást helyez egymással szembe. Pl.: „Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs.” (15,16)
*c) A ''bölcsességi intés''. Közvetlenül megszólítva az embert, valamilyen magatartásformát tanácsol neki. Pl.: „Ne told odébb az ősrégi mezsgyét, amelyet atyáid vontak meg.” (22,28) Az intést gyakran meg is indokolja, pl.: „A balgatag fülébe ne beszélj, mert lebecsmérli okos szavaidat.” (23,9)