Wikipédia

„Szegedi Fehér-tó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Apró módosítás
Infobox
1. sor:
{{Tó infobox
{{coor title d|46.3263|N|20.0984|E|type:waterbody}}
| név = Fehér-tó
| helyi név =
| kép = Csongrád1.jpg
| képaláírás =
| országok = {{Magyarország}}
| hely = [[Alföld]], [[Duna–Tisza köze]], [[Csongrád megye]]
| vízgyűjtő =
| típus = [[szikes tó]]
| források =
| lefolyások =
| tó hosszúság =
| tó szélesség =
| terület = 14
| átlagos mélység =
| maximális mélység =
| térfogat =
| parthossz =
| magasság =
| szigetek =
| települések = [[Szeged]], [[Kiskundorozsma]], [[Szatymaz]], [[Sándorfalva]]
| szélesség = É
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 19
| szélességi ívmásodperc = 35
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 20
| hosszúsági ívperc = 5
| hosszúsági ívmásodperc = 54
| pozíciós térkép = Magyarország
| imagemap sablon =
| térkép =
| térképméret =
| térképaláírás =
}}
 
A [[Kiskunsági Nemzeti Park]] részét képező [[Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet]]ben fekvő 14 km²-es '''Fehér-tó''' [[Csongrád megye|Csongrád megyében]], [[Szeged]]től északra található. [[Magyarország]] legnagyobb [[szik]]esszikes tó|szikes tava]]. Gazdag [[madarak|madárvilága]] (mintegy 280 [[faj]]) és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.▼
== Jellemzői ==
▲A [[Kiskunsági Nemzeti Park]] részét képező 14 km²-es '''Fehér-tó''' [[Szeged]]től északra található. Magyarország legnagyobb [[szik]]es tava. Gazdag madárvilága (mintegy 280 faj) és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.
 
A [[tó]] első okleveles említése [[1075]]-ből való. Területét még a XIX[[19. század]] elején is rendszeresen elárasztotta a [[Tisza]]. A tó egykor a jellegzetes alföldi[[alföld]]i szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, [[sziksó]]s vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-[[mésziszap]] halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén "kivirágzik"„kivirágzik” a [[sziksó]].
 
== Vízgazdálkodás ==
[[KépFájl:Blässhuhn Family6.JPG|200px|bélyegkép|jobbra|250px|[[Szárcsa (madár)|Szárcsa]] ]]
[[KépFájl:Snowy plover.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|250px|[[Széki lile]] ]]
 
Az egykori [[szikes tó]] halastórendszerré történő átalakítása aaz harmincas[[1930-as évekbenévek]]ben kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. [[Beretzk Péter]] szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján [[1936]]-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd [[1939]]-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték. Az ember tájformáló munkája nyomán a területen mesterséges vízgazdálkodás alakult ki. A folyóvízzel való utánpótlás hatására kezdetét vette a szikes jelleg megszűnése. Ezzel az élővilág is átformálódott, csökkent a szikesekre jellemző fajok száma, például a [[székicsér]], [[ugartyúk]], [[széki lile]] előfordulása; más fajok, mint a [[Szárcsa (madár)|szárcsa]], [[vöcsökfélék|vöcskök]] és egyes [[récefélék|réce]]fajok gyakorisága megnőtt. A területen szántóföldi gazdálkodás is folyik. Ősszel vonuló darvak tízezrei találják meg táplálékukat a learatott földeken.
 
* A szegedi Fehér-tó jelenlegi formájában a gazdasági hasznosítási igény következtében alakult ki. Először [[1905]]-ben készült terv a tó hasznosításáról, amelynek az volt a lényege, hogy a tó egy részét halastóvá kell alakítani, kisebb részét pedig mezőgazdasági művelés számára lecsapolni, bár ez utóbbi irreális tervnek bizonyult a szikes talaj miatt.
* [[1911]]-ben elkészült a tógazdaság kialakítási terve és költségvetése és [[1932]]-re megépült az [[Algyő]]i főcsatorna, amely lehetővé tette ezután a tó feltöltését vagy adott esetben annak lecsapolását.
* [[1933]]-ban kezdett üzemelni a halgazdaság a Fehér-tó 520 ha-os déli sávján. A [[Tisza]] vizével való vízellátás a korábbi szikes élőhelyek megszűnéséhez és az édesvízi fajok megtelepedéséhez vezetett. A tó É-ÉNY-i része még megmaradt azonban eredeti állapotában.
* [[1943]]-ban újabb halastavat építettek, az ős-szikes területe ismét több mint 100 ha-ral csökkent. Megépítették a Majsai-főcsatornát, amely kettészeli a tavat, és feladata a víz elvezetése a [[Tisza|Tiszába]] a semlyékekből, vízállásokból, [[mocsár|mocsarakból]].
* A fehér-tavi rész mai formáját [[1961]]-ben nyerte el és [[1969]]-tól a 16 halastóból, 83 teleltető medencéből, 18 itatóból és 2 vízelosztó tóból álló, 1,25 m mély, 1.324 ha területű tógazdaság a Szegedi Állami Gazdaság kezelésébe került.
* Az Állami Gazdaság [[1982]]-ben 557 hektár területen az Új-tavakkal gazdagodott, s ezzel az egykori fertő területeket is bevonták a hasznosításba.
* 1994-ben a tulajdonjogi viszonyok változtak: A tó állami tulajdon maradt, a [[Kiskunsági Nemzeti Park]] kecskeméti Igazgatóságának kezelésében, azonban azok egy 20 évre szóló szerződés keretei között bérbe lettek adva a Szegedfish Kft.-nek gazdálkodás céljára, amely a tórendszer többi részét a privatizációs eljárás során megvásárolta. Így a gazdasági és a természetvédelmi érdekek együttélése figyelhető meg a területen.
 
== Madárvilága ==
== A Fehér-tó madárvilága ==
[[KépFájl:Harmaahaikara.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|188px|[[Szürke gém]] ]]
 
* [[dankasirály]] (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada-harmada–június júniusvégéigvégéig)
* [[szerecsensirály]] (Larus melanocephalus) (látható: március-augusztus, költés: május-június
* [[szürke gém]] (Ardea cinerea) (látható: egész évben, költés: március közepe-július utolsó harmada)
35 ⟶ 68 sor:
* [[barátréce]] (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)
* [[Daru (madár)|daru]] ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)
 
== Külső hivatkozások ==▼
* [http://www.szegedportal.hu/index.php?pg=al101 a Szeged Portál cikke]
* [http://www.knp.hu/ Kiskunsági Nemzeti Park]▼
* [http://maps.google.com/maps?ll=46.330032,20.104294&spn=0.080853,0.126686&t=k&hl=en Google-térkép]
 
== Források ==
46 ⟶ 74 sor:
* Tasnádi Róbert: ''A szegedi Fehér-tó halgazdasága a régmúlttól 1990-ig'' (Szegedi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft., Officina, Szeged, 1997)
* Irmédi-Molnár László: ''A szegedi Fehér tó''. In: A szegedi Alföldkutató bizottság könyvtára III. Szakosztály közleményei, 6. szám, 1929.
 
▲== Külső hivatkozások ==
▲* [http://www.knp.hu/ Kiskunsági Nemzeti Park]
 
{{portál|Földrajz||Magyarország|-}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szegedi_Fehér-tó”