„Újszeged” változatai közötti eltérés

'''Újszeged''' [[Szeged]] egyik városrésze. A [[Tisza]] bal partján található. Ma megközelítőleg 25 300 ember lakja a városrészt.

[[1550]] körül Királicának'''Királicá'''nak hívták. [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királynénak]] volt a birtoka. A [[Török hódoltság|hódoltság]] után a katonai közigazgatás alá került. [[1779]]-ben [[Torontál vármegye|Torontál vármegyéhez]] tartozott. [[1771]]-ben [[Szeged]] bérbe vette.

[[1918]]. [[november 17.|november 17-én]] a szerb hadsereg osztaga, [[1919]]. [[február 5.|február 5-én]] egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás [[1921]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-áig]] tartott. Ma megközelítőleg 25 300 ember lakja a városrészt.

Újszeged saját vasútállomással[[vasútállomás]]sal rendelkezik. Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal|121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán]] érhető el. Újszeged állomás [[Szőreg]] után található. Azoknak, akik vonattal kívánnak továbbutazni helyi közlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásig, mivel a [[szegedi vasúti Tisza-híd|szegedi vasúti Tisza-hidat]] [[1944]]-ben lebombázta a szövetséges légierő, és az azóta sem épült újjá.

Szeged vasúti hídja a [[Pest]]-Szeged vasútvonal [[Temesvár]]-[[Orsova]]-[[Bukarest]] felé irányuló folytatásaként épült [[1858]]-–[[1859]]-ben, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait [[Jókai Mór]] is megtekintette, a technikai vívmányok iránt mindig fogékony író állítólag leszállt a Tisza fenekére is a pillérek építőihez. A híd maradványa látható Újszegeden, az Alsókikötő soron. <ref>Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok.) Budapest, 2002. A szegedi vasúti hídról ld. 222. o.</ref>