„Bartolomeu Dias” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: he:בארתולומיאו דיאש)
A [[15. század]] elején a portugál [[Tengerész Henrik]] felfedezte [[Afrika]] nyugati partjait.
 
[[1487]]-ben [[II. János portugál király|II. János]] Bartolomeu DiaztDiast választotta, hogy felfedezőútra induljon [[Afrika]] legdélebbi csücskéhez, majd megtalálja az onnan az [[Indiai-óceán]]hoz vezető tengeri utat. DiazDias valószínűleg augusztus végén indult útnak egy flottával, amely három hajóból állt.
 
A flotta három hajóval indult útnak, két 50 t-s karavellával és egy tartalék hajóval. Zászlóshajójának – a [[Săo Cristóvăo]]nak – kapitánya maga DiazDias, kormányosa [[Pêro de Alenquer]] volt. A flotta második karavellájának – a [[São Pantaleão]]nak – a parancsnoka Pêro de Alenquer, míg a kormányosa [[Alvaro Martins]] volt. A harmadik hajó (ellátóhajó) parancsnoka DiazDias testvére Diogo, míg a kormányos [[João de Santiago]] volt.
 
DiazDias hat európai ruhába öltöztetett [[Kongó régió|kongóit]] vitt magával a hajón, akiknek az volt a feladatuk – miután az afrikai partok mentén kirakták őket – hogy elmagyarázzák a bennszülötteknek, milyen terményeket követelnek tőlük.
[[Fájl:Bartolomeu Dias Voyage.PNG|bélyegkép|250px|Bartolomeu Díaz útja]]
A flotta Afrika nyugati partjainál haladt, december 8-án elérte a mai [[Namíbia|Namíbiában]] található [[Walvis Bay]]t, a portugálok által akkor ismert legdélibb pontot. Az ellátóhajót DiazDias biztonsági okokból a [[Bálna-öböl]]nél hagyta, de előtte a Kongó-torkolatnál kirakta az utolsó afrikait. A Bálna-öböltől dél felé haladt tovább, elérte a mai [[Spencer Bay]]t, majd a [[Lüderitz-öböl|Lüderitzi-öblöt]].
 
A további út során mindkét [[karavella|karavellát]] az erős északi szél és a vihar – a Jóreménység-fokát megkerülve – dél felé vitte. DiazDias napokig úgy hajózott, hogy nem is látta a szárazföldet, tehát fel sem tűnt neki, hogy megkerülte a Jóreménység-fokát. A következő vidéket ahova DiazDias jutott [[Szent Balázs-öböl]]nek keresztelte, amelynek a mai neve [[Mossel Bay]]. Kelet felé hajózott tovább a flotta és a mai [[Algoa-öböl]]höz jutottak. A legénység nem akart továbbhajózni, de ennek ellenére megegyeztek, hogy még néhány napig keleti irányba haladnak tovább, így eljutottak a mai [[Groote-folyó]]ig. Ekkor tudatosult DiazbanDiasban, hogy az [[1470-es évek]] óta keresett utat megtalálta és az Indiába vezető út szabad.
 
A legénység [[skorbut]]ot kapott, így DiazDias elindult visszafelé.
 
A visszaúton a Bálna-öbölnél DiazDias találkozott ellátóhajójával, amelyen már csak négy ember élt. Rövid ideig, friss ivóvíz felvétele céljából megállt az angolai partoknál, valamint a [[São Tomé és Príncipe]] szigeteknél, majd több mint 16 hónap után, 1488 decemberének végén ismét befutott [[Lisszabon]]ba.
 
== Források ==