Manuel Godoy

Manuel Godoy Alvarez de Faria, Alcudia hercege (Badajoz, 1767. május 12. – Párizs, 1851. október 7.) spanyol miniszterelnök.

Manuel de Godoy
Francisco Goya festménye

Élete

Tizenhét éves korában lépett a királyi testőrségbe és mint az erkölcstelen Mária Lujza aszturiai hercegnőnek szeretője és magának a királynak, IV. Károlynak kegyence, gyorsan emelkedett a legmagasabb fokra. Herceg lett és a spanyol kormány feje és külügyminisztere 1792-ben XVI. Lajos kivégeztetése után háborút üzent Franciaországnak. Ismételt vereségek dacára mégis kedvező békét kötött (Basel, 1795. július 22.), amiért királya «principe de la paz» (békefejedelem) címmel ruházta föl. Spanyolországot vétkes könnyelműséggel kormányozta. Franciaországgal szövetkezve Anglia ellen hadakozott, ami az ország kereskedelmének és hajóhadának megsemmisítésére vezetett (Trafalgar, 1805). 1797-ben elvette a király testvérének természetes leányát és a királynő vele együtt arra törekedett, hogy Ferdinánd aszturiai herceget a trónörökléstől megfossza. Midőn a franciák 1808-ban Spanyolországba bevonultak, Alcudia a királyi párral együtt Amerikába akart szökni. De tervük nem sikerült és a lázongó nép kegyetlenül bánt Alcudia kegyenccel. Napóleon Bayonne-ba küldt,. hogy a királyt (IV. Károlyt) a trónról való lemondásra bírja. Alcudia vagyonát lefoglalták és azután hol Franciaországban, hol Rómában élt. Neje Párizsban halt meg 1828. november 28-án. Újabb házasságra lépett Tudo Jozefával, egy katonatiszt leányával. A júliusi forradalom után csekély évdijat húzott Fülöptől. 1847-ben visszakapta birtokait és címeit. Tehetséges, de nagyon aljas és alávaló gondolkozású ember volt. Emlékiratai kevés hitelt érdemelnek (8 köt. Páris 1836; ném. Diermanntol, Lipcse 1836-37, 4 köt.).

Forrás

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X