„Csoda” változatai közötti eltérés

=== A. A csoda kifejezésére használt szavak az Ószövetségben. ===

a. A* '''PALA''' gyök különböző származékai

b. '*''Miflöót''' Jób 37,16

c. '*''Mófét'''

d. '*''Hanóraót''' - ez a '''járah''' ige nifal participiuma, ami félelmetes csodát jelent .

Kozma Zsolt véleménye szerint ezek a kifejezések az Ószövetségben[[Ószövetség]]ben mindig Isten teremtő hatalmára és szabadító tettére utalnak, és egyben arra a csodálkozásra, megdöbbenésre, félelemre, amit az emberből kiváltanak .

=== B. A csoda kifejezésére használt szavak az Újszövetségben. ===

a. '*''Thaümazzó''' ige és annak származékai.

b. '*''Szémeion''' jelentése jel, csodajel.

c. '*''Terata''' általában az előző szóval szerepel együtt és csodajelet jelent.

d. '''Thambosz''' csodálkozás

e. '*''Dünamisz''' elsődleges értelme ugyan: isteni erő, hatalom, de csodát is jelenet jelent.

Az újszövetségben[[Újszövetség]]ben főképpen Jézus csodáiról, aztán majd az apostolok csodáiról és az ószövetségiÓszövetségi idézetekben fellelhető csodákról találunk leírásokat.

A csoda jel, előlege a teljességnek, a tökéletes megváltásnak, a természet rendje, Istennel való viszonya helyreállításának. Nem az a kérdés, hogy például egy béna ember meggyógyítása természetes vagy nem természetes módon megy végbe, hanem az, hogy a bénaságban a természetellenes, az Isten rendje ellen való mutatkozik meg és ezt ki kell küszöbölni, meg kell gyógyítani .

A megrontott természet meggyógyítása a bűnbocsánat csodájában megy végbe. Az Újszövetség legnagyobb csodája, hogy Jézus Krisztusban a bűn és halál törvénye legyőzetik az élet Lelkének törvénye által (Róm 8,2) .

[[Paul Tillich]] a kinyilatkoztatás összefüggésében értelmezi a csodát. Ő a következő három ismérvét sorolja fel a csodának:

# A csoda olyan esemény, amelyet esemény-jelként fogunk fel az eksztatikus tapasztalatban .

# Olyan csodák, amelyeket mi magunk idézünk elő .

Ez utóbbi megfogalmazás éreztet némi ezoterikus gondolkodást. Az ezoterikus gondolkodásmód, vallásos attitűd, elképzelés azon az elgondoláson alapul, hogy az emberben benne rejlik annak potencialitása, hogy csodatevővé legyen. [[Paulo Coelho]] könyvei erre az ezoterikus attitűdre épülnek. A Portobellói boszorkány, A zarándoklat – Egy mágus naplója, Alkimista, Veronika meg akar halni – mind olyan művek, amelyeknek a fő mondanivalóját talán egy idézet tudná a legjobban összefoglalni. „Legalább minden újabb napot csodaként él meg. Hiszen valójában minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben.”

A protestáns – és többnyire a keresztyén – teológia elutasítja a csodáknak és az életnek ilyetén felfogását. Tillich kifejezetten hangsúlyozza, hogy a csoda nem lehet varázslat, hanem valami Istenre mutató, magán a jelenen túlmutató esemény, megnyilvánulás. Ami nem felel meg ennek a kritériumnak az démonikus cselekedet .

Itt kell visszakötni a gondolatot a dolgozatcikk elején bemutatott filozófiai istenképekhez. Nos, egy olyan isten, ami valójában nem egy személy, hanem egy energia, egy erő-megnyilvánulás, az bizonyára tud létrehozni csodákat, de abban semmi szabályszerűség nincsen. Pro és kontra, kérdezem én, ha egy ilyen „energia-isten” áll a világ mögött, akkor annak van intelligenciája? Ha pedig nincsen intelligenciája, akkor vajon hogyan állnak fenn a természeti törvények?

a.* A Csodák szokatlanok . Félelemmel vegyes tiszteletet és csodálatot keltenek. Egy égő csipkebokor és a vízen járás képessége nem mindennapi eset.

b.* A csodákat Isten ujjának is nevezik. Ez feltételezi, hogy létezik egy Isten, aki az univerzumot teremtette.

c.* A csodák Istent tükrözik. Mivel Isten jó, a csodák a jóságot támogatják.

d.* A csodák gyakran Isten igazságát bizonyítják, Isten egy szolgája által (Zsid 2,4). Ennélfogva a csodák megmutatják a valódi prófétákat.

e*. A csodák megtétele mindig valamilyen meghatározott céllal történik. Dicsőítik Istent, és ugyanakkor bizonyítják a létezését .

Ha csodákról beszélünk, akkor az szükségképpen elválaszthatatlan [[Jézus Krisztus]] személyétől. Ugyanis a Bibliában található legtöbb csodaleírás az Őő nevéhez fűződik. Sőt, tovább megyek, nemcsak, hogy az ő nevéhez fűződik, de ha mindaz igaz, amit az őskeresztyén tanítás és az egyház a legkorábbi időktől napjainkig állít, akkor Jézus Krisztus egész egzisztenciájában maga a csoda. Hogyan lett emberré az Isten? Talán tíz emberből kilenc ma is azt mondaná: „meghallgatunk erről máskor is”, mint ahogyan az athéniak tették, amikor [[Pál apostol]] Jézusról, mint a testté lett Istenről beszélt.

A modern kor talán legismertebb csodája, amelyet [[Fátimai jelenések|napcsodaként]] emlegetnek, ([http://en.wikipedia.org/wiki/The_Miracle_of_the_Sun angol szócikk]), a [[portugália]]i [[Fátima|Fátimában]] történt [[1917]]. [[október 13.|október 13-án]], 30-70.000 [[szemtanú]]ja volt, a korabeli sajtó is beszámolt róla. Mind a mai napig nincs rá tudományos magyarázat.