„Jég” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:SnowflakesWilsonBentley.jpg|jobbra|bélyegkép|235px|[[Hó]]pelyhek ([[Wilson Bentley]]), 1902]]
A '''jég''' a [[víz]] 14 [[Szilárd halmazállapot|szilárd]] [[fázis]]ának neve. A köznyelvben általában a hatszögletű kristályokból álló formát értik alatta (ez −200 °C-ig, illetve 0,2 [[Pascal (mértékegység)|GPa]] nyomásig stabil). A közönséges jégben a vízmolekulák rendezetlen állapotban vannak, míg nagy nyomáson a hetes jégnek nevezett állapotba kerül. Ilyen jégben a vízmolekulák rendezett, szabályos kristályrácsba rendeződnek. A hetes jég csak ritkán fordul elő és csak is nehezen megközelíthető helyeken jön létre. Előfordulása a Naprendszerünkben a Jupiter Európa nevű holdjának óceánjában valószínűsíthető. A víz standard [[légkör]]i [[nyomás]]on 0 [[°C]]-on fagy meg. Jég természetes környezetben nagy mennyiségben az [[Antarktisz]]on, [[Grönland]]on, [[Izland]]on és a magashegységekben található.
A jég bizonyos [[téli sportok]] alapfeltétele. Ilyenek például a [[műkorcsolya]], [[gyorskorcsolya]], [[jégkorong]] (hoki), [[jégvitorlázás]], [[jég-szörf]].
7. sor:
== A jég általánosított értelme ==
Ma már jégnek (többesszámban jegeknek) nevezzük az illékony anyagoknak a szilárd halmazállapotú változatait is. Legismertebb ilyen jegek a [[metán]]jég és az [[ammónia]]jég, melyek a [[Nap]]tól távol, a külső [[Naprendszer]]ben nagy mennyiségben váltak ki a szoláris ködből. A létrejött jég kisebb testekbe, majd kis égitestekbe halmozódott. A külső bolygók holdjai jelentős részben e jegekből állnak, melyek között a [[víz]]jég a legfontosabb, de az ammóniajég és a metánjég is számottevő mennyiségű.
== Jégtakaró ==
A jég a földfelszín mintegy 3-3,2%-át, azaz körülbelül 16 millió km²-nyi területet borít be. Földtörténeti időszakban elhelyezve nagyjából 2 millió évvel ezelőtt keletkezett, a Negyedidőszak elején. Ekkor általános lehűlés volt, a mindennapokban is ismert Jégkorszak (=Pleisztolén kor). Oka: csillagászati okok, a Föld pályaelemeinek változásának hatására az éghajlat is megváltozott-> enyhébb telek és hűvösebb nyarak az egész Földön. A télen esett hó nem olvadt el nyáron, felhalmozódott, jég lett belőle.
A Föld jégsapkáinak kiterjedése:
Déli félgömb: -csak az Antarktisz területén
Északi félgömb: -Észak-Európa -> Dél-i határa: London-Köln-Krakkó-Kijev vonal (kb. északi szélesség 50°)
-Észak-Aamerika -> Dél-i határa: New York-St.Louis-Denver vonal (kb. északi szélesség 40°)
-Ázsiában a száraz éghajlat miatt nem volt jelentős mennyiségű hó -> kevés jég
A jégsapka határának eltérésének oka:
-Észak-Amerika É-D irányban nyitottabb, nincs jelentős hegyvonulat, ami meggátolja a jég lejutását -> Délebbre jutott a jég
-Európa nem nyitott -> Az Alpok, Kárpátok K-Ny irányba húzódó vonulatai megállították a jeget.
A jégtakaróhoz közeli területek hidegek és szelesek voltak, ezek másnéven a Periglaciális területek. ( pl. Magyarország is ide tartozott)
A jégtakaró legnagyobb kiterjedése kb. 200 ezer éve volt, ekkor nagysága elérte a 47-50 millió km²-t. Átlagos vastagsága kb. 2-3 ezer méter volt.
A jégkorszak folyamán felváltva követték egymást a hideg (=Glaciális) és a kevésbé hideg (=Interglaciális) időszakok. Mindkettőből kb. 6 darab volt.
Az utolsó glaciális időszak nagyjából 10 ezer éve ért véget, ami a jégkorszak végét is jelentette. innentől számítjuk a jelenkor (=Holocén kor) kezdetét.
== Külső hivatkozások ==
| |||