„Ozsvald Árpád” változatai közötti eltérés

'''Ozsvald Árpád''' ([[Nemesoroszi]], [[1932]] – [[Pozsony]], [[2003]]): magyar költő.

 

 

Iskoláit szülőfalujában és a [[Somogy megye|Somogy megyei]] [[Csurgó|Csurgón]] végezte. Költői pályáját az [[1950-es évek]] elején kezdte. [[1957]]-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a [[Pozsony|pozsonyi]] Pedagógiai Főiskolán. [[Nyírágó]]n és [[Kétfegyvernek|Kétfegyverneken]] tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd [[1956]]-tól [[1995]]-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa. [[2003]] június 17-én halt meg [[Pozsony|Pozsonyban]], 72 évesen.

 

Korai verseinek élményanyagát a gyermekkor, a szülőföld emberei és tájai, a [[Második világháború|háborús]] élmények nyújtják. Verseire jellemző a csendes tűnődés, a halk megrendültség a világ dolgai fölött. Lírájával erősen kötődik nemzetiségi létéhez, de elmereng az emberiség legfőbb gondjain is. Verseit a finom hangulatok, a közvetlenség, a tiszta képek és elégikus hangulat jellemzik. Az [[1970-es évek|1970-es évektől]] a korábbi kiegyensúlyozottságot vibráló nyugtalanság váltja fel, félelmet és lemondást sugalló verseket ír. A tűnődés és emlékezés mellett a mítoszvilágra és a történelemre tárja kapuját. Egyik legsikeresebb műve, a '''A kis postás''', egy gyermekeknek írt regény, amely a háborús évek megpóbáltatásairól szól.

 

 

* '''Tavasz lesz újra kedves''' (1956), versek