Wikipédia

„Richard Steele” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kép
infobox és források
1. sor:
{{Író infobox
{{nincs forrás|2007 márciusából}}
|név= Richard Steele
[[Fájl:Sir Richard Steele by Jonathan Richardson.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Richard Steele]]
|kép= Sir Richard Steele by Jonathan Richardson.jpg
'''Sir Richard Steele''' ([[Dublin]], [[1672]]. [[március 12.]] – [[Caermarthen]], [[Wales]], [[1729]]. [[szeptember 1.]]) angol író, lapszerkesztő
|képaláírás=
<!--Élete-->
|született_idő=[[1672]]. [[március 12.]]
|született_hely=[[Dublin]]
|elhunyt_idő=[[1729]]. [[szeptember 1.]]
|elhunyt_hely=[[Caermarthen]]
|nemzetiség=ír
|szülei= Richard Steele
|feleség=Mary Scurlock
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj=
|irányzat=
|periódus=
|első mű=„The Christian Hero” (A keresztény hős)
|fő mű=
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=<!--http:// nélkül-->
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
 
'''Sir Richard Steele''' ([[Dublin]], [[1672]]. [[március 12.]] – [[Caermarthen]], [[Wales]], [[1729]]. [[szeptember 1.]]) [[Írek|ír]] származású angol író, lapszerkesztő.
== Élete ==
Az apja neve szintén Richard Steele volt, aki ügyvédként tevékenykedett, fia hatéves korában halt meg.
A fiatal fiú így anyai nagybátyja, Henry Gascoigne felügyelete alá került. Nagybátyja titkára és bizalmasa volt két egymás utáni Ormond hercegnek.
 
== Élete ==
Tanulmányait Charterhouse-ben [[1684]]-ben kezdte meg, itt találkozott [[Joseph Addison|Addisonnal]], aki barátja és később üzlettársa is lett. Ezután [[Oxford]]ban folytatta egyetemi tanulmányait, de nem fejezte be, [[1694]]-ben katonának állt be [[III. Vilmos angol király|III. Vilmos]] franciák elleni hadjárata idején, [[1705]]-ben kapitányi ranggal szerelt le. Anyagi helyzete sem volt rózsás, ezért megházasodott, írt, kockázatos vállalkozásokat folytatott, majd politikai pályára lépett.
Az apja neve szintén Richard Steele volt, aki ügyvédként tevékenykedett és korán elhagyta őt, hiszen fia hatéves korában halt meg. A fiatal fiú így anyai nagybátyja, Henry Gascoigne felügyelete alá került. Nagybátyja titkára és bizalmasa volt két egymás utáni Ormond hercegnek. Tanulmányait Charterhouse-ben [[1684]]-ben kezdte meg, itt találkozott [[Joseph Addison|Addisonnal]], aki barátja és később üzlettársa is lett. Ezután [[Oxford]]ban folytatta egyetemi tanulmányait, de nem fejezte be, [[1694]]-ben katonának állt be [[III. Vilmos angol király|III. Vilmos]] franciák elleni hadjárata idejére, ahol tisztként szolgált és [[1705]]-ben századosként szerelt le. Anyagi helyzete nem volt rózsás, ezért megházasodott, írt, kockázatos vállalkozásokat folytatott, majd politikai pályára lépett.
 
== Írói tevékenysége ==
Az első könyve [[1701]]-ben jelent meg, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó, a „The Christian Hero” című műve. Még ugyanebben az évben írta meg szentimentális komédiáját, „The Funeral”, címmel. Sikere miatt ezt két komédia követte, a „The Lying Lover”, [[1703]]-ban, és a „The Tender Husband”, [[1705]]-ben. [[1722]]-ben jelentette meg utolsó jelentős írását „The Conscious Lovers” címmel.
 
Az első könyve [[1701]]-ben jelent meg, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó, a „The Christian Hero” című műve. Még ugyanebben az évben írta meg szentimentális komédiáját, „The Funeral”, címmel.
Sikere miatt ezt két komédia követte, a „The Lying Lover”, [[1703]]-ban, és a „The Tender Husband”, [[1705]]-ben.
[[1722]]-ben jelentette meg utolsó jelentős írását „The Conscious Lovers” címmel.
 
== Újságírói és lapszerkesztői tevékenysége ==
[[1706]]-ban, miután meghalt az első felesége, összeházasodott a jómódú családból származó Mary Scurlock-kal, így remélvén anyagi helyzetének javítását. Több különböző kisebb jelentőségű kormányzati pozíciót betöltött, mielőtt kiadta volna a híressé vált folyóiratát, a „Tatler”-t [[1709]]-ben, amely a [[17. század]]i [[Anglia]] első fontos kulturális-irodalmi orgánuma volt. Az első száma [[1709]]. [[április 12.|április 12-én]] jelent meg, részben újság, részben politikai és tudományos, művészeti folyóirat volt. Egy héten háromszor jelent meg. Barátja, Joseph Addison a 42.-ik szám megjelenése után csatlakozott hozzá, a továbbiakban együtt szerkesztették és adták ki a lapot. Az újság folyamatosan irodalmi híranyagokat közölt, művészettel kapcsolatos kritikákat tett közzé, de megjelentek írások a divattal kapcsolatban is.
[[1706]]-ban, miután meghalt az első felesége, összeházasodott Mary Scurlock-kal, így remélvén anyagi helyzetén javítani.
 
[[1711]] januárjában a két barát kénytelen volt megszüntetni a lapot, utolsónak a „Tatler” 271. száma jelent meg, melynek kétharmadát maga Steele írta. Csak két hónap telt el a „Tatler” utolsó és az új lap a „Spectrator” első száma között, mely [[1711]]. [[március 1.|március 1-jén]] jelent meg, sikeres lapként alkalmanként kiadása elérte a 3000-es példányszámot. Emiatt megindult a hirdetők jelentkezése is. A lap bukásához [[1712]]-ben a bélyegadó törvény vezetett, ami anyagilag megrendítette a vállalkozást, a megemelt lap árára már nem volt elegendő fizetőképes kereslet.
Több különböző kisebb jelentőségű kormányzati pozíciót betöltött, mielőtt kiadta volna a híressé vált folyóiratát, a „Tatler”-t [[1709]]-ben, amely a 17. századi [[Anglia]] első fontos kulturális-irodalmi orgánuma volt. Az első száma [[1709]]. [[április 12.|április 12-én]] jelent meg, részben újság, részben politikai és tudományos, művészeti folyóirat volt. Egy héten háromszor jelent meg. Barátja, Joseph Addison a 42.-ik szám megjelenése után csatlakozott hozzá, továbbiakban együtt szerkesztették és adták ki a lapot.
Az újság folyamatosan irodalmi híranyagokat közölt, művészettel kapcsolatos kritikákat tett közzé, de megjelentek írások a divattal kapcsolatban is.
 
Steele kedvét azonban ez sem vette el az újságírástól és lapkiadástól, a kockázatos vállalkozási terepen is folytatta tevékenységét, [[1713]]. [[március 12.|március 12-én]] jelent meg a „Guardian”. Akkora sikert nem aratott, mint a korábbi lapok, csak 176 szám jelent meg, melyből Steele egymaga 82 számot írt meg.
[[1711]] januárjában a két barát kénytelen volt megszüntetni a lapot, ekkor a „Tatler” 271. száma jelent meg, melynek kétharmadát maga Steele írta.
 
Ezután barátjával, Addisonnal való együttműködése befejeződött, Steele több éven keresztül különböző újságnevek alatt, politikai, művészeti, bulvár tartalommal jelentetett meg újságokat és bennük az írásait is, ezek az újságok csak rövid időt éltek meg. Az „Englishman” [[1713]]-ban, mely a [[tory]] minisztérium politikájával foglalkozott, a „The Lover”, [[1714]] februárjában, csak két hónapot élt meg, a „Reader”, majd az „Englishman” egy újabb változata, [[1715]]-ben. Ezt követte három rövid életű lap, a „Town Talk”, a „Tea Table” és a „Chit Chat”, majd a Plebeian [[1719]]-ben.
Csak két hónap telt el a „Tatler” utolsó és a „Spectrator” első száma között, mely [[1711]]. [[március 1.|március 1-jén]] jelent meg, sikeres lapként alkalmanként elérte a 3000-es példányszámot.
Megindult a hirdetők jelentkezése is.
A lap bukásához [[1712]]-ben a bélyegadó törvény vezetett, ami anyagilag megrendítette a vállalkozást, a megemelt lap árára már nem volt elegendő fizetőképes kereslet.
 
[[1720]]-ban alapította meg színházi lapját, a „Theatert”-t. Ez volt az első olyan nyilvános újság, melyben a királyi színház, a Drury Lane mellett más színházi eseményről is tájékoztatott. Ebben jelent meg írása az [[1713]]-as [[dunkirk]]i okkupációról, az [[1714]]-es krízisről, a későbbiekben a legfontosabb önéletrajzi írásai az „An Apology for Himself”, és a „His Writings”, valamint a „South Sea mania”.
Steele kedvét azonban ez sem vette el az újságírástól és lapkiadástól, kockázatos vállalkozási terepen is folytatta tevékenységét, [[1713]]. [[március 12.|március 12-én]] jelent meg a „Guardian”.
Akkora sikert nem arathatott, mint az első lapok, csak 176 szám jelent meg, melyből Steele egymaga 82 számot írt meg.
 
Ezután barátjával, Addisonnal való együttműködése befejeződött, Steele több éven keresztül különböző újságnevek alatt, politikai, művészeti, bulvár tartalommal jelentetett meg újságokat és bennük az írásait is, ezek az újságok rövid időt éltek meg. Az „Englishman”[[1713]]-ban, mely a [[tory]] minisztérium politikájával foglalkozott, a „The Lover”, [[1714]] februárjában, csak két hónapot élt meg, a „Reader”, majd az „Englishman” egy újabb változata, [[1715]]-ben.
Ezt követte három rövid életű lap, a „Town Talk”, a „Tea Table” és a „Chit Chat”, majd a Plebeian [[1719]]-ben.
 
[[1720]]-ban alapította meg színházi lapját, a „Theatert”-t. Ez volt az első olyan nyilvános újság, melyben a királyi színház, a Drury Lane mellett más színházi eseményről is tájékoztatott.
Ebben jelent meg írása az [[1713]]-as [[dunkirk]]i okkupációról, az [[1714]]-es krízisről, a későbbiekben a legfontosabb önéletrajzi írásai az „An Apology for Himself”, és a „His Writings”, valamint a „South Sea mania”.
 
== Politikai szerepvállalása ==
Fanatikus Whig-pártiként [[Dunkirk]] idejében dühös kirohanásokat intézett az uralkodó Tory-k felé, megbélyegezte azt, Stockbridge városka tagjaként a parlament tagja lett, támadta a minisztériumot, mind élőszóban, mind írásaival, és mind újságíróként is. A képviselőházi tagsága után néhány héttel a képviselőházat el kellett hagynia, a „Crisis” írását zendülésnek tekintették.
 
A [[Hannover-ház]] megerősödésével a szerencséje és politikai irányultsága is megfordult. Csatlakozott a hannoveristákhoz és királypárti lett. Tevékenységét magas ranggal honorálták és jutalomként fontos beosztásokat töltött be. I. György trónra lépése után lovaggá ütötte, annak ellenére, hogy ír származású volt.
Fanatikus Whig-pártiként [[Dunkirk]] idejében dühös kirohanásokat intézett az uralkodó Tory-k felé, megbélyegezte azt, Stockbridge városka tagjaként a parlament tagja lett, támadta a minisztériumot, mind élőszóban, mind írásaival, mind újságíróként is. A képviselőházi tagsága után néhány héttel a képviselőházat el kellett hagynia, a „Crisis” írását zendülésnek tekintették.
 
A skót Jacobite felkelés elfojtása után egyik kinevezett biztosa volt a visszaszerzett területeknek, több mint két évig [[Skócia|Skóciában]] tartózkodott. Szolgálataiért cserébe kiváltságlevelet kapott az élő [[lazac]] behozatalára Írországból. Emellett számos kis hivatal vezetését betöltötte. Zavaros pénzügyei miatt azonban kénytelen volt elhagyni [[London]]t.
A [[Hannover-ház]] megerősödésével a szerencséje és politikai irányultsága is megfordult. Csatlakozott a hannoveristákhoz, királypárti lett. Tevékenysége miatt magas ranggal és jutalomban részesült, és fontos beosztásokat töltött be. I. György trónra lépése után lovaggá ütötte őt, annak ellenére, hogy ír származású volt.
 
A skót Jacobite felkelés elfojtása után egyik kinevezett biztosa volt a visszaszerzett területeknek, több mint két évig Skóciában tartózkodott.
Kiváltságlevelet kapott az élő lazac behozatalára Írországból. Számos kis hivatal vezetését betöltötte.
 
Zavaros pénzügyei miatt azonban kénytelen volt elhagyni Londont.
 
== Életének utolsó szakasza ==
[[1724]]-től utolsó éveit felesége birtokán, a walesi Llangunnor-ban töltötte, visszavonult a szerepléstől, paralízises betegség gyötörte. Carmarthen-ben halt meg [[1729]]-ben.
Carmarthen-ben halt meg [[1729]]-ben.
 
== Fő művei==
;Írásai
*The Christian Hero (A keresztény hős) : An Argument ([[1701]])
*The Funeral; Or, Grief a la Mode: A Comedy ([[1701]]).
*The Lying Lover ([[1704]]).
69 ⟶ 75 sor:
*The Correspondence. Edited by Rae Blanchard. Johns Hopkins, [[1941]].
*Occasional Verse. Edited by Rae Blanchard. [[Oxford]], [[1952]].
 
== Források ==
* {{cite web
|url=http://www.luminarium.org/eightlit/steele/steelebio.htm
|title=Sir Richard Steele (1672 – 1729)
|language=angol
|author=Anniina Jokinen
|publisher= luminarium.org
|date=2006-11-11
|accessdate=2012-03-12
}}
* {{cite web
|url=http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16792
|title=Megszületett Sir Richard Steele angol író
|language=magyar
|publisher= mult-kor.hu
|date=2004-09-13
|accessdate=2012-03-12
}}
 
== További információk ==
* {{cite web
|url=http://www.libraryireland.com/biography/SirRichardSteele.php
|title= Sir Richard Steele
|language=angol
|publisher= libraryireland.com
|accessdate=2012-03-12
}}
* {{cite web
|url=http://worldcat.org/identities/lccn-n80-44843
|title= Steele, Richard Sir 1672-1729 írásai
|language=angol
|publisher= worldcat.org
|accessdate=2012-03-12
}}
{{commonskat|Richard Steele}}
 
{{DEFAULTSORT:Steele Richard}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Steele”