„Yorki Richárd angol királyi herceg” változatai közötti eltérés

a
commons
(kategória)
a (commons)
Richárd, a yorki herceg 1473. augusztus 17-én, Shrewsbury-ben született, [[IV. Eduárd angol király|IV. Edward]] és [[Woodville Erzsébet angol királyné|Elizabeth]] királyné második fiaként, egyben hatodik gyermekeként. Nővérei: Erzsébet, Mária, Cecília és Margit. Egy bátyja volt, a későbbi V. Edward király, továbbá egy öccse, György és három húga (Anna, Katalin és Bridget). 1474 májusában beiktatták York hercegévé,s ettől az esztendőtől kezdve az utánuk következő királyok másodszülött fiai automatikusan megkapták ezt a címet. 1478. január 15-én, a Szent István kápolnában az akkor még csupán 4 éves herceg feleségül vette az öt esztendős Anne de Mowbray-t, Norfolk 8. grófnőjét, aki még 1476-ban megörökölte a Mowbray birtokokat. Mivel Richárd apósának hercegi címét Anne lányként nem örökölhette, így a yorki herceg az esküvő után felvette a Norfolk hercege címet is, 1477. február 7-én pedig a Warenne grófja címet, s 1476. június 12-én ő lett Nottingham grófja. 1481 novemberében Anne meghalt, s így családi öröksége Berkeley vikomtjára és Lord John Howardra szállt át. 1483 januárjában a parlament visszaadta Richárdnak néhai felesége földjeit. A herceg édesapja, IV. Edward 1483. április 9-én meghalt, így Richárd bátyja, a trónörökös Eduárd lett az új uralkodó, ám Robert Stillington, Bath és Wells püspöke kijelentette, hogy mivel IV. Edward Elizabeth Woodville előtt egyszer már megházasodott, így a vele kötött frigye érvénytelen, mert amikor a király elvette Elizabeth-et, az első feleség, Lady Eleanor Talbot még életben volt, s így az Elizabeth-tel közös 10 gyermekük fattyúnak nyilváníttatik, és nem tarthatnak igényt a trónra. Ezt a döntést természetesen a trónkövetelő Richárd, gloucester-i herceg sürgette, mivel IV. Edward öccseként ő is jogot formálhatott a koronára. 1483.június 25-én Richárd (III. Richárd néven) trónra lépett, s a Towerben bebörtönöztette két unokaöccsét, Eduárdot, a wales-i herceget, és Richárdot, a yorki herceget. Az, hogy később mi lett a sorsa a két királyfinak, eléggé homályos, és rendkívül sok találgatásra adott okot mind a mai napig. Amikor 1485-ben Tudor Henrik gróf letaszította trónjáról és megölette III. Richárdot, ő lett Anglia új királya, s azt kezdte el terjeszteni, hogy Rfichárd mindkét kisfiút megölette, halálra éheztette vagy megfojtatta, hogy ne jelenthessenek többé fenyegetést számára. Az 1490-es években egy bizonyos Perkin Warbeckről azt hitték, ő Richard of Shrewsbury, esetleg IV. Edward vagy III. Richárd egyik házasságon kívül született gyermeke, ám a férfit később imposztorként könyvelték el. 1674-ben két gyermekcsontvázat fedeztek fel a Towerban, ám akkoriban még nem tudták megállapítani, hogy hány éve lehettek ott, így azt sem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a csontok Eduárd és Richárd maradványai, mivel még a holttestek nemét sem tudták egyértelműen megmondani. Az ismeretlen maradványokat végül a Westminster apátságban helyezték nyugalomra, habár 1789-ben, amikor felnyitották IV. Edward sírját, rajta kívül még két csontvázat találtak benne, akiket nem tudtak azonosítani, mert soha nem vetették alá őket orvosszakértői vizsgálatoknak.
 
{{commonscat|Richard of Shrewsbury, 1st Duke of York}}
[[Kategória:York-ház]]
 
54

szerkesztés