„Krími háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
A háború ürügyét a [[katolikus]] és [[ortodox kereszténység|ortodox]] [[egyház]]i vezetők vitája adta a [[jeruzsálem]]i szent helyekről. Az [[Oszmán Birodalom]] keresztényeinek védnöki szerepében tetszelgő [[Orosz Birodalom|Oroszország]] nem akarta átadni helyét a franciáknak. A [[Oszmán Birodalom|törökök]] a franciák mellett döntöttek, és maguk mögött érezve a [[Franciaország|francia]] és [[Egyesült Királyság|brit]] támogatást, visszautasították az [[Orosz Birodalom|oroszok]] követeléseit.
Válaszul [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] (1825–1855) hadai megszállták [[Moldva|Moldvát]] és [[Havasalföld]]et. [[Bécs]] nehéz helyzetbe került – lekötelezettje volt a [[cár]]nak, főképp az oroszok 1849-es magyarországi beavatkozása miatt, de az oroszok előretörése ellenkezett érdekeivel. Az [[Osztrák Császárság|osztrákok]] hiába próbáltak közvetíteni, [[I. Abdul-Medzsid]] [[Oszmán szultánok listája|szultán]] hadat üzent Oroszországnak. A törökök mögött felsorakoztak a franciák és az angolok is, hogy megakadályozzák az orosz terjeszkedést. Ausztriát – a [[magyar emigráció]] támogatásának kilátásba helyezésével – rászorították arra, hogy követelje Moldva és Havasalföld kiürítését, amit Oroszország visszautasított, mire angol, piemonti, francia és
A francia–brit–török csapatok hosszú ostrom után elfoglalták [[Szevasztopol]]t, a [[fekete-tenger]]i orosz flotta erődített támaszpontját. A küzdelmet az utánpótlás biztosítása döntötte el. Bár az angol és francia katonák is sokat szenvedtek, flottájuk jobban megoldotta ezt a feladatot, mint saját birodalmában az elavult [[cár]]i rendszer – a közel fél millió áldozat nagy részét a járvány, az éhínség és a hideg ragadta el. A francia támogatás megszerzése érdekében a [[Szárd-Piemonti Királyság]] is belépett a háborúba, és csapatokat küldött a [[Krím]]be. A Krímen kívül harc dúlt a [[Kaukázus]] vidékén [[Karsz]] váráért, amit a török szolgálatba lépő [[Kmety György]] és [[Guyon Richárd]] védett meg az oroszokkal szemben.
| |||