„Pozsony Ferenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Lásd még: elismerései |
→Munkássága: belső linkek |
||
9. sor:
Első szaktanulmányát ''A hajdúkkal induló lány balladájának újabb változatai címmel'' 1980-ban közölte. A hetvenes években a [[háromszék]]i népi kerámia és a háromszéki népballadák kutatása kötötte le, jelezve, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén nem csak új anyag feltárására, de egy új, modern szemlélet érvényesítésére is törekszik. Ez tükröződik első kötete, a Feketeügy-vidéki népballadákat tartalmazó ''Álomvíz martján'' (1984) anyagában és bevezető tanulmányában s a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' ''Vadrózsa'' rovatában megjelent részközléseiben éppúgy, mint olyan tanulmányaiban, mint a ''Természetközpontú világ'' (TETT 1987/2).
1995-ben megjelent újabb kötete ''(Szeret vize martján''. Kolozsvár 1995 = A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. 2) a [[klézse]]i Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjtött moldvai csángómagyar népköltészeti kincs sajtó alá rendezése, amellyel összefüggésben több tanulmányában tárja fel a moldvai és gyimesi csángók szokásvilágát ''(Gyertyános – egy Gyimesből kirajzott település''. [[Honismeret (folyóirat)|Honismeret]] 1990/5-6; ''Lakodalom a moldvai Klézsén.'' Művelődés 1992/12; ''Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál.'' Néprajzi Látóhatár 1994/1-2; ''A moldvai csángók identitásának összetevőiről''. Magyarságkutatás 1996); a [[Kriza János Néprajzi Társaság]] 5. Évkönyvében (Kolozsvár 1997) a moldvai csángók újesztendei szokásairól, vallásos tárgyairól, a látomásnak a népi tudatban játszott szerepéről közölt tanulmányokat.
A nyolcvanas évekre nyúlnak vissza az [[erdélyi szászok]]kal kapcsolatos néprajzi kutatásai is: a sónai szászok esővarázslási és csurgóújítási szokásairól először a ''Művelődésben'' (1991/1) közölt tanulmányt, majd ugyanott a szászok közt élő karácsonyi (1994/12), illetve farsangi (1995/2) szokásokról. Doktori disszertációjában az erdélyi magyar jelesnapi szokásokat ért szász hatást vizsgálta (Kötetben: ''Szól a kakas már''. Csíkszereda 1998), s önálló kötetet jelentetett meg'' Az erdélyi szászok jelesnapi szokásai'' címmel (Csíkszereda 1998. ugyanaz németül:'' Festbrauche der siebenbürger Sachsen''. ugyanott 1999).
| |||