„1879-es szegedi árvíz” változatai közötti eltérés

Már [[1879]]. [[március 17.|március 17-én]] Szegedre látogat [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár és magyar király Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében. Töltésekről és csónakról is megtekintik a romvárost a katasztrófa közvetlen színterein; a király különös támogatását helyezte kilátásba. A Várat pedig, amelynek tulajdonjogán Szeged és az államkincstár már régóta vitatkozott, a város közönségének ajándékozta. A magyarság és [[Európa]], sőt a világ részvéte páratlan mértékben nyilatkozott meg a város iránt. Nagy adományok érkeztek a legkülönbözőbb országokból Szeged felsegítésére. Legtöbbet segített [[Ausztria]], de nagyon sokat adományozott [[Németország]] is. Jöttek az adományok [[Oroszország]]ból, [[Románia|Romániából]], [[Szerbia|Szerbiából]], [[Törökország]]ból. Segített [[Kína]], [[Japán]], [[India]], [[Perzsa Birodalom|Perzsia]]. Jöttek az adományok az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] és az [[afrika]]i földrészről is. A franciák is sokat segítettek, a francia gyűjtést a már befutott művész, a [[Párizs]]ban élő [[Munkácsy Mihály]] védnökölte. Franciaországban volt az első jótékonysági hangverseny Szegedért már [[1879]]. [[március 30.|március 30-án]]. A hangversenyen [[Hubay Jenő]] és [[Aggházy Károly]] játszott. Volt olyan hangversenyhallgató, aki ez alkalommal ezer [[francia frank|frankot]] is letett egy belépőjegyért. A ''Le Figaro'' szerkesztősége [[1879]]. [[június 7.|június 7-én]] rendezett jótékonysági hangversenyt a párizsi [[Operaház]]ban; ezúttal a meghívókat [[Zichy Mihály]] illusztrációi díszítették. [[Brüsszel]], [[London]] is kitett magáért. Szeged szerencsétlensége bejárta a korabeli világsajtót, ennek (is) köszönhetően több mint kétmillió forint jött össze Szeged föltámasztásához, ami a teljesen felépült város értékének mintegy 1/6-át tette ki.<ref>A szegedi nagy árvíz, i.m. 128-129. o.</ref> [[Liszt Ferenc]] zenei kompozícióval,<ref>Revive Szegedin</ref> Zichy Mihály plakett-tervezettel rótta le részvétét. [[Somogyi Károly]] esztergomi kanonok egy egész életen át gondosan összegyűjtött 40&nbsp;000 kötetes könyvtárát ajándékozta a városnak, a szegediek szellemi felemelkedése érdekében. A könyvtárat, a mai [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár]] elődjét [[1883]]-ban tudták megnyitni; tudós igazgatói öregbítették annak hírnevét, köztük [[Reizner János]], [[Tömörkény István]], [[Móra Ferenc]], s a mostani [[1984]]-ben épített új könyvtár igazgatója, [[Tóth Béla (író)|Tóth Béla]]. A könyvtár keretében alapította meg Reizner a városi [[múzeum]]ot még a [[19. század]]ban.