„Richard Courant” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: <br> → <br /> (10), [[File: → [[Fájl: AWB
BinBot (vitalap | szerkesztései)
42. sor:
Harcolt az [[I. világháború]]ban, mígnem egy sebesülésének súlyossága <ref name="lax" /> miatt elbocsátották {{forrás?}}a katonai szolgálatból nagyon röviddel a besorozás után {{forrás?}}. A seregben idegenedett el feleségétől, mivel mindketten rájöttek, hogy valójában nem illenek össze. A háború befejeződésével, [[1919]]-ben, hozzáment Nerina (Nina) Runge-hoz, [[Carl Runge]] neves göttingeni alkalmazottmatematika-professzor egyik lányához.
 
[[1922]]-ben megjelent első (társszerzős) könyve, a ''Függvényelmélet''. Meglehetősen különös könyv volt. A társszerző, [[Adolf Hurwitz]], a Zürichi egyetem [[matematikai analízis|analízisprofesszora]], akit Courant az 1907-es rövid zürichi tanulás során ismert meg, és bár analízis előadásait mindig „tökéleteseknek” nevezte, egy év után mégis hazautazott Breslauba, csak hogy a következő szemeszterre már Göttingennek vegye az irányt <ref name="reid" />; ugyanis már halott volt ([[1919]] óta), amikor Courant nekikezdett az írásnak ([[1922]] táján). Courant nagyra tartotta Hurwitz professzori munkásságát, és elhatározta, kiegészíti és könyvvé formálja annak [[komplex függvénytan]]i előadásjegyzeteit. Hurwitz a [[Carl Weierstrass|weierstrassi]] matematika, a [[formalizmus (matematikafilozófia)|formalista]] precízség híve volt. Courant nem, ő jobban értékelte a fizikai példákat és a szemléletességet, jelölései inkább egyéniek voltak. Így aztán az általa írt kilenc fejezet (amelyek főképp a [[Riemann-felület]]ekről, a [[konformis leképezés]]ekről, [[automorf függvény]]ekről szóltak) teljesen elütöttek Hurwitz stílusától. A könyv, amikor megjelent, megosztotta a matematikusokat. Egyesek unalmasnak találták Hurwitz fejezeteit (amelyek elsősorban az [[elliptikus függvény]]eket tárgyalták), és dícsértékdicsérték Courant szárnyaló és érdekes előadásmódját, másoknak viszont az utóbbi egyáltalán nem tetszett, és több önfegyelmet és precizitást ajánlottak a szerzőnek.<ref name="reid" /><ref name="lax" />.
 
Göttingenben folytatott kutatómunkát, emellett [[Münster]] város egyetemén is két évig professzorkodott <ref name="lax" />. Münsterben megalapította a Matematikai Intézetet, melynek igazgatója volt 1928-tól 1933-ig.