Wikipédia

„Széchenyi Béla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Fölösleg ki, hasznos be
26. sor:
[[Fájl:Nagycenk Szechenyi Bela sirfelirata.jpg|Széchenyi Béla|bélyegkép|200px|Sírfelirata]]
 
'''Széchenyi Béla István Mária''', ''[[sárvár]]-felsővidéki, gróf'' ([[Pest]], [[1837]]. [[február 3.]] – [[Budapest]], [[1918]]. [[december 12.]]), koronaőr, utazó, ''[[Széchenyi István|a legnagyobb magyar]]'', [[Széchenyi István]] gróf fia.
 
== Élete ==
Hazai tanulmányai befejeztével [[Berlin]]ben és [[Bonn]]ban [[jog]]ot és államtudományokat hallgatott, majd öccsével, [[Széchenyi Ödön|Ödön]]nel, nagyobb külföldi utat tett. 1861-ben [[Sopron vármegye]] egyik kerületének országgyűlési képviselője volt. Az országgyűlés feloszlatása után a magánéletbe vonult, majd 1862-ben gróf [[Károlyi Gyula (egyértelműsítő lap)|Károlyi Gyulával]] Amerikába ment. Erről az útjáról beszámolót is írt. 1865-ben ismételten képviselővé választották. 1867-ben és 1870-ben három oroszlánvadász-expedíciót tett [[Algéria|Algériában]], mely útjáról a Vadász- és Versenylapba leveleket írt.
 
1877. december 4-én közép-ázsiai utazásra indult, ahova elkísérte [[Lóczy Lajos]] [[geológus]], [[Kreitner Gusztáv]] katona [[topográfia|topográfus]] és [[Szentkatolnai Bálint Gábor]] [[Nyelvészet|nyelvész]], de ez utóbbi nem sokkal az indulás után hazautazott. Így hárman járták be [[India|Indiát]], [[Japán]]t, [[Jáva]] szigetét, [[Borneó]]t és [[Kína]] nyugati felét. [[Thaiföld]] felé indulva a [[tibet]]iek nem engedték át őket országukon, de őket megkerülve sikerült úticéljukat elérni. UtazásaiértLóczy [[Lóczy Lajos#Önálló kötetek|több könyvében]] dolgozta fel az út eredményeit. Széchenyit utazásaiért a [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1880-ban tiszteleti tagjává választotta 1880-ban. Később, 1896-ban, a tudományegyetem díszdoktorrá avatta, majd ugyanebben az évben ki is tüntette. 1897-ben belső titkos tanácsos, 1901-ben pedig [[Magyar Királyi Koronaőrség|koronaőr]] lett.
 
[[Nagycenk]]en, a híres hársfasor végén áll Széchenyi Béla és nejénekneje, Erdődy HannánakHanna gyönyörű síremléke.
 
== Munkái ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Széchenyi_Béla”