„Berzeviczy Gergely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Képnévjav. |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Író infobox
|név= Berzeviczy Gergely
|kép= Berzeviczy Gergely.jpg
|képaláírás= Berzeviczy Gergely
<!--Élete-->
|született_idő= [[1763]]. [[június 15.]]
|született_hely= [[Kakaslomnic]]
|elhunyt_idő= [[1822]]. [[február 23.]] {{életkor-holt|1763|06|15|1822|02|23}}
|elhunyt_hely= [[Kakaslomnic]]
|nemzetiség= [[magyar]]
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj=
|irányzat=
|periódus=
|első mű= De commercio et industria Hungariae (1797)
|fő mű= De conditione et indole rusticorum in Hungaria(1806)<br>Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn (1810)
|kiadó=
|díjak=
|behatás= [[Adam Smith]]
|kihatás=
|weboldal=<!--http:// nélkül-->
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
'''Berzeviczy Gergely''', ''berzeviczei és kakaslomniczi'' ([[Kakaslomnic]], [[1763]]. [[június 15.]] – [[Kakaslomnic]], [[1822]]. [[február 23.]]) felvilágosult szellemű közgazdasági író, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[egyházkerületi felügyelő]].
== Élete ==
A [[késmárk]]i evangélikus líceumban szerzett ügyvédi diplomát [[1783]]-ban, majd 1786-ig a [[göttingen]]i egyetemen tanult. Beutazta [[Németország]]ot, [[Franciaország]]ot, [[Belgium]]ot és [[Anglia|Angliát]]. Hazatérte után gyakornoki állást kapott a Helytartótanácsnál. Állami hivatalnokként utazásai során szerzett tapasztalatai alapján kialakult reformelképzeléseit benyújtotta [[II. József magyar király|II. József]] császárnak, de próbálkozásai eredménytelenek maradtak.
Kapcsolatban állt a magyar jakobinus mozgalommal, [[Verseghy Ferenc]]cel, [[Hajnóczy József]]fel, Orczy Lászlóval, [[Szentmarjay Ferenc]]cel és [[Kazinczy Ferenc]]cel. 1795-ben a [[Martinovics Ignác]]-féle jakobinus összeesküvés bukása utáni megtorlástól félve visszavonult és tudományos munkássággal, illetve gazdasága irányításával foglalkozott. Az elsők között vette észre, hogy Magyarországon a feudális viszonyok gátolják a haladást. Éles bírálatban hívta fel a nemesség figyelmét a jobbágyság kizsákmányolására. ''De commercio et industria Hungariae'' könyve volt Magyarországon az első olyan közgazdasági munka, amely [[Adam Smith]] elméleteinek hatását mutatta. ''De conditione et indole rusticorum in Hungaria'' című munkájában magyar kutatók közül elsőként hasonlította össze Európa paraszti népeit. A magyar jobbágyság történetének vizsgálatával a történeti néprajz úttörője volt. Szót emelt Magyarország függetlenségéért, s tanulmányozta a magyar-észak-európai kereskedelem lehetőségeit, személyesen járt [[Varsó]]ban és [[Danzig]]ban ezt vizsgálva.
[[1801]]-ben a tiszai evangélikus [[egyházkerület]] egyházkerületi felügyelővé választotta, ezt a tisztséget haláláig viselte. [[1802]]-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.
| |||