„Luigi Galvani” változatai közötti eltérés

[[Pap]]nak készült, de a [[Bolognai Egyetem]]en a [[teológia]] után az orvosi kart is elvégezte. [[1762]]-től [[anatómia|anatómiá]]t tanított Bolognában, s a szülészet professzora is volt, [[1772]]-től pedig az akadémia elnöke.<ref name=GALVANI1>{{cite book|last=Farinella|first=Calogero|title=Dizionario Biografico degli Italiani|year=1998|url=http://www.treccani.it/enciclopedia/luigi-galvani_(Dizionario-Biografico)/|publisher=Istituto dell'Enciclopedia italiana|accessdate=2012-3-17|language=olasz|chapter=Vol. 51}}</ref><ref name=GALVANI2>{{cite book|title=A history of electrocardiography|year=1964|publisher=Norman Publishing|pages=65-66|url=http://books.google.ro/books?id=_w9v_ZkzTZoC&pg=PA65&dq=luigi+galvani&hl=en&sa=X&ei=7OFjT6K0I8ztsgbaueXfBQ&redir_esc=y#v=onepage&q=luigi%20galvani&f=false|author=George Edward Burch|coauthors=Nicholas P. DePasquale|accessdate=2012-3-17}}</ref>

Az [[1770-es évek]]tőlévektől foglalkozott a [[békák]] anatómiájával és az [[elektrofiziológia|elektrofiziológiával]]. [[1780]]-ban egy tanítványa figyelte meg, hogy amikor Galvani békát preparált, a kés érintésére a békacomb összerándult, ha a gerincvelőhöz egy másik fémmel értek hozzá. Még erősebb volt a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s ha a béka földelt asztallapon feküdt. Galvani [[1786]]-ban a békacombokat a szabadban kifeszített acéldróthoz kötötte, mert a légköri [[villamosság]]ban kereste a magyarázatot - ám a combok itt véletlenszerűen húzódtak össze. Később észrevette: a szobában, vaslemezen fekvő békatetem akkor is összerándult, ha a rajta átszúrt rézkampót a vashoz érintette, a jelenség mindig bekövetkezett, ha két, egymással érintkező fémmel érintette a gerincvelőt és a combizomzatot. Galvani azt hitte, felfedezte az állati elektromosságot, mert az idegeket és izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ennek kisülése okozza az összerándulást. Feltételezte, hogy a közvetítő anyag, "elektromos„elektromos fluidum"fluidum” kiválasztásában az agy játssza a főszerepet, az idegek vezetik azt az izomszövetbe.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />

Felismerését [[1791]]-ben tette közzé ''Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról'' címmel. A dolgozat óriási vihart kavart a [[francia forradalom]] eszméitől felbolygatott [[Európa]] tudományos életében, a fiziológusok az elektromosságban látták az erőt, amely az akaratot az izmokkal közli. Galvani kortársa, [[Alessandro Volta]] [[1792]]-ben ismerte fel, hogy a [[villamosság]] létrejöttében a [[fém]]eknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy [[elektromos áram|áram]] akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget [[galvanizmus]]nak nevezte el. Volta a fémeket elsőrendű vezetőnek nevezte és feszültségi sorba rendezte őket, a folyadékokat másodrendű vezetőnek minősítette. Két különböző fém korongja közé savval átitatott papírkorongot helyezett, s e hármas egységekből építette az ún. [[Volta-oszlop]]ot, amely folyamatosan termelt áramot - ezzel megszületett az első állandó (ha nem is örökké működő) [[áramforrás]]. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság állati eredetét.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />

A viták elől Galvani visszahúzódott, mint tanár és sebész dolgozott tovább. [[1795]]-ben elbocsátották a fakultásról, mert nem esküdött fel a napóleoni [[Ciszalpin Köztársaság]]ra, s bár később visszahívták, nem volt hajlandó elfogadni a katedrát. Szülőházában, Bolognában hunyt el [[1798]]. [[december 4.|december 4]]-én, 61 éves korában.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />

Nevéből számos elektromos jelenség elnevezése származik: a [[galvanizálás]] a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton; a [[galvanoplasztika]] fémtárgyak előállítása hasonló módon; a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese, melyamely zárt körben elektromos áramot ad; a galvanométer mágneses hatás alapján méri az áram erősségét; a galvanoterápia elektromos árammal juttatja a beteg szervezetbe a gyógyhatású anyagokat. Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />