„John Augustus Roebling” változatai közötti eltérés

forma
(forma)
|nemzetiség = német {{zászló|Németország}}
}}
'''John Augustus Roebling''' <ref>Tanulmányozta a [[Széchenyi lánchíd]]at és a legnagyobb függőhídként írt róla.</ref> (születési neve: Johann August Röbling), ([[Mühlhausen]], [[1806]]. [[június 12.]] - [[New York]], [[1869]]. [[július 22.]]) német származású építőmérnök, hídtervező, a [[Brooklyn Bridge]] tervezője.
 
==Tanulmányai==
Mühlhausenban járt iskolába. 15 éves korában [[Erfurt]]ba került, ahol ''Ephraim Solomon Unger'' matematikus oktatta matematikára és természettudományokra. 1824-ben sikeresen felvételizett [[Berlin]]ben a Királyi Építészeti Akadémiára, ahol építészetet, mélyépítést, gát- és hídépítést, gépészetet és hidraulikát tanult. [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] filozófiai[[filozófia]]i előadásait is hallgatta. ''Johann Friedrich Dietlein'' professzor óráin hallott a [[Bajorország]]ban, Pfalzban és Westfáliában éppen akkor épülő [[függőhíd]] típusú hidakról, amiket meg is tekintett. 1826-ban sikeresen abszolválta vizsgáitlevizsgázott. Állami szolgálatban kellett dolgoznia Westfáliában, útépítéseken volt építésvezető. Ezidőtájt készítette el a [[Ruhr]] és [[Lenne]] folyókatfolyókon összekötőátívelő függőhídfüggőhídak első terveit, de a hídhidakat nem valósultépítették meg. A hídépítésben ekkor kezdték alkalmazni a [[láncgörbe]] (katenoide) hiperbolikus [[Függvényhiperbolikus (matematika)függvények|hiperbolikus függvényét]].
==Elhagyja Németországot==
1831-ben bátyjával valamintés néhány mühlhauseni polgárral kivándorolt az [[Egyesült Államok]]ba, ahol közösen megvásároltak egy területet Butler countyban ([[Pennsylvania]]), és megalapították a ''Germánia'' települést. Később ''Saxonburg'' lett a neve. Roebling először mezőgazdasággal foglalkozott. Itt vette feleségül a szintén mühlhauseni Johanna Hertiget. 1837-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Bátyja halála után segédmérnökként dolgozott hajózási csatornák építésén. Állami megbízás keretében három évig tartó munkában felmérte, és kijelölte az [[Appalache-hegység]]en át építendő vasútvonalat. 1841-ben dolgozta ki a hét szálból sodrott vaskábel gyártási technológiáját saxonburgi telephelyén.
==Munkássága==
[[Fájl:Brooklyn Bridge poŝtmarko DE 2006.jpg|thumb|right|Német emlékbélyeg (2006)]]
1844-ben pályázatot nyert az Allegheny folyót átszelő [[csatornahíd]] építésére. A hétlyukú, fa csatornatestből álló hidat {{szám|18}} cm átmérőjű, párhuzamos vaskábelek tartották mindkét oldalon.
 
1845-ben függőhidat tervezett a Monongahela folyóra [[Pittsburgh]]nél, 1848-ban pedig két függőhíd típusú csatornahidat a Delaware és Hudson hajózási csatornára. Ekkortájt költözött [[Trenton (New Jersey)]]be.
 
Vasúti hidat tervezett a Niagara folyóra a [[Niagara-vízesés]]től {{szám|4}} km-re folyamirányban lefelé, a New York Central Railroad és a kanadai Great Western Railway vasúttársaságok megbízásából. A munkálatok 1851-ben kezdődtek, és négy évig tartottak. A híd {{szám|250}} m hosszú és kétszintes volt a vasúti és közúti közlekedés számára.
 
Ebben az időszakban tervezett egy vasúti hidat a [[Kentucky]] folyóra [[Cincinnati]] és [[Chattanooga]] között a Southern Railway vasúttársaság megbízásából. A híd több mint {{szám|370}} m támaszközű lett volna, de nem fejezték be, mert a vasúttársaság tönkrement. Később rácsszerkezetű híddá építették át.
 
1863-ban hidat tervezett az [[Ohio]] folyóra Cincinnatiban, melyet 1867-ben fejeztek be. Később John A. Roebling függőhíd lett a neve, és a [[Brooklyn Bridge]] megépítése előtt a világ leghosszabb függőhídja volt ({{szám|322}} m támaszköz).
==Brooklyn Bridge==
Roebling 1867-ben kezdte a Brooklyn Bridge tervezését, amely a [[Brooklyn]] és [[Manhattan]] között szeli át az [[East River]]t [[New York]]ban. 1869. július 6-án méréseket végzett, amikor egy éppen kikötő komp megsebesítette a lábát. A sérült lábujjakat amputálni kellett, de három hét múlva tetanuszben meghalt. Trentonban temették el.
 
Fia, ''Washington Augustus Roebling'' építőmérnök folytatta a munkát, de 2 év múlva [[keszonbetegség]] következtében részlegesen lebénult. Felesége, ''Emily Warren Roebling'' vezette tovább a munkálatokat, és sikerült befejezni a hidat. 1883. május 24-en haladt át az első gyalogos a hídon.
 
==Roebling leszármazottai==
Roebling második fia, Ferdinand vitte tovább a kábelüzemet. Harmadik fia, Charles tervezte és építette meg a hatalmas {{szám|80}} tonnás kábelsodró gépet, és megalapította [[Roebling]] várost [[New Jersey]]ben. Itt építették fel a ''John A. Roebling és fiai acélgyár''at. Unokája, ''Washington A. Roebling'' az elsüllyedt [[RMS Titanic]]on halt meg. Dédunokája ''Donald Roebling'' feltaláló nevéhez fűződik a kétéltű lánctalpas (amphtrack).
==Roebling által tervezett hidak==
*Allegheny csatornahíd, Pittsburgh (1844)