„Hegység” változatai közötti eltérés

1 382 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
Érettségi be, sablon ki
(Horváth, 2006)
(Érettségi be, sablon ki)
''A '''hegyvidék''' szó ide irányít át. A „Hegyvidék” önelnevezésű kerület [[Budapest XII. kerülete]]''.
 
{{Sablon:Részben nincs forrás}}
[[Fájl:RockyMountains.jpg|bélyegkép|A Sziklás-hegység Észak-Amerikában]]
 
A '''hegység''' olyanföldfelszín földrajzifőleg tájhegyekből — és az általuk közrefogott völgyekből, amelymedencékből kiemelkedik felszínálló, aszomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, környezőkiemelkedő része fölé(vilaglex.hu). A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a [[dombság]]októl, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például [[Magyarország]]on a kb. 442 m-g emelkedő [[Villányi-hegység]]et és a 352 m-re magasodó [[Velencei-hegység]]et is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság.
 
Hegységek szabdalják [[Ázsia]] területének 54%-át, [[Észak-Amerika]] felszínének 36%-át, [[Európa]] 25%-át, [[Dél-Amerika]] domborzatának 22%-át, [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] vidékeinek 17%-át és [[Afrika]], a fekete kontinens 3%-át. Összesen a [[Föld]] felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek, tehát minden tizedik ember hegységben lakik. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függenek.
=== Tengerszint feletti magasságuk szerint ===
 
KétA szerzők többsége két típust különböztetünk meg:
* [[középhegység]]ek: 500–1500 méter között (Gheyselinck, 1941; MNL, 1999); illetve 400–1500 méter között (Láng, 2002).
* [[magashegység]]ek avagy havasok: 1500 méter felett.
 
Egyesek (vilaglex.hu) a középhegység és a [[dombság]] közé beiktatják az [[alacsonyhegység]]ek kategóriáját a tengerszint fölé 400–600 m-rel emelkedő magaslatokra.
 
=== Keletkezésük szerint ===
=== Morfológiájuk szerint ===
 
* '''Lánchegységek''': A hegységképződés közben a térszín gyorsabban emelkedik, mint ahogy a felszíni folyamatok lepusztítani képesek. Ezért a lánchegységek lejtői meredekek, csúcsai magasak, gerincei csipkézettek. Tipikusan ilyenek a [[Himalája]], az [[Andok]] és az [[Alpok]] hegyvonulatai., amelyek két nagy, fiatal rendszer:
** [[Eurázsiai hegységrendszer]],
** [[Cirkumpacifikus hegységrendszer]]
részei (Érettségi).
* '''Gerinces hegységek''' ([[hegyláncok]]): Egy vonal (gerinc) mentén elhelyezkedő hegyek sorozatai.
* '''Röghegységek''': A megemelkedett térszínt a víz ([[erózió]]) és a szél ([[defláció]]) lepusztítja. A felszíni erők a szögletes, csipkézett formákat lekerekítik. A hegyek lábainál vastag [[törmelékkúp]]ok alakulnak ki. Európában legismertebb rendszereik:
** [[Kaledóniai hegységrendszer]],
** [[Variszkuszi hegységrendszer]] (Érettségi).
* '''Hátságok''':
* '''[[Fennsík]]ok''': tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon elterülő, de kis relatív szintkülönbségű, tehát síkság jellegű tájak.
* '''Fennsíkok''':
* '''Masszívumok'''
* '''Táblahegyek''': A kiemelkedő rögöket borító üledékes kőzetekbe a folyók mély [[kanyon]]okat vágnak. A folyóvölgyek között a lepusztulásnak jobban ellenálló rétegek megóvják az [[erózió]]tól az alattuk települőket; ezzel lapos táblákat alakítanak ki. Ilyen például az ausztráliai [[Blue-hegység]], vagy a [[Dél-afrikai Köztársaság|dél-afrikai]] [[Fokváros]] közelében emelkedő [[Tábla-hegy]].
== Hasznosításuk ==
 
Éppen mert településre kevéssé alkalmasak, a Föld legtöbb hegysége megmaradt természetközeli állapotában; egyre többet nyilvánítanak természetvédelmi területté. NéhányEzt hegységetkülönösen rendkívülindokolja, nehézhogy megmászni,hegyvidékek viszontnövénytakarója fantasztikusés látványttalaja nyújtanaksebezhető. EzenA élvezetektalajerózió kielégítésekéntjóval alakulterőteljesebb kimint aaz maalföldeken, mármert többeka általtalaj isvékony űzöttés [[alpinizmus]].kevésbé A hegységek adnak otthontkötött, a [[lesiklás|sílesiklás]]terep szerelmeseineklejtése is.(tehát Ezena sportok''reliefenergia'') aktívpedig résztvevőilényegesen ezértnagyobb. gyakranA azhegyekből elefutó célbólvíz építettrengeteg hegyihordalékot üdülőfalvakbanszállít élnek(Földrajz9).
 
Néhány hegységet rendkívül nehéz megmászni, viszont fantasztikus látványt nyújtanak. Ezen élvezetek kielégítéseként alakult ki a ma már többek által is űzött [[alpinizmus]]. A hegységek adnak otthont a [[lesiklás|sílesiklás]] szerelmeseinek is. Ezen sportok aktív résztvevői ezért gyakran az e célból épített hegyi üdülőfalvakban élnek.
 
A hegyvidéki üdülőhelyek sajátos fajtája a főleg légzőszervi betegségek gyógyítására használatos szanatórium. Egy ilyen szanatórium a színhelye [[Thomas Mann]]: [[A varázshegy]] című regényének is.
* MNL, 1999: {{MNL|9|337}}
* '''Horváth, 2006''': [http://www.matud.iif.hu/06aug/04.html Horváth Ferenc: Lemeztektonika és az új globális geodinamika. Magyar Tudomány, 2006/8]
* '''Földrajz9:''' [http://www.mozaweb.hu/Tankonyv-Foldrajz-Foldrajz_9-A_hegysegek_es_lakoik_Olvasmany-MS-2621-219-9 A hegységek és lakóik]
* '''vilaglex.hu''': [http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Hegy.htm Hegy, hegység]
* '''Érettségi''': [http://erettsegi.info/e107_files/downloads/foci_foldresz.doc Földrészek szerkezete és domborzata]
 
== További információk ==