„Frigyes Henrik orániai herceg” változatai közötti eltérés

'''Frigyes Henrik orániai herceg''' vagy '''Orániai Frigyes Henrik''' ([[Delft]], [[1584]]. [[január 29.]] - [[Hága]], [[1647]]. [[március 14.]]) [[1625]]-től haláláig a [[Hollandia|Holland Köztársaság]] kormányzója.

== Élete ==

[[I. Vilmos orániai herceg]]nek, Hollandia kormányzójának és [[Louise de Coligny]]-nak fiaként született 1584-ben. Ő volt az édesapja Hollandia következő kormányzójának, továbbá [[Lujza Henrietta orániai hercegnő|Lujza Henriettának]], aki [[Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem]], a „Nagy Választó“ felesége lett, s házasságukból született [[I. Frigyes porosz király]].

 

Bátyja, [[Móric orániai herceg]] halála után ő követte őt Hollandia kormányzójaként [[1625]]-ben.A [[Németalföldi szabadságharc]] alatt aktívan harcolt a spanyolok ellen Hollandia függetlenségéért.[[1625]]-ben sikeresen felszabadította [[Breda]] városát, 1627-ben [[Grol]]t, 1632-ben [[Maastricht]]ot. Sikerei jutalmaként mindenki győztesként emlegette.

Diplomáciai megfontolásból [[François van Aerssen]] nagykövet segítségével szövetséget kötött Dániával, Svédországgal és Franciaországgal a spanyolok ellen.Dánia nagyrészt az ő kezdeményezésével lépett be a [[harmincéves háború]]ba, [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] hadjáratait nagyobb pénzösszegekkel támogatta.Frigyes Henrik maga is részt vett a harcokban, ő vette át a holland sereg parancsnokságát és vezetésével a hollandok 1629-ben elfoglalták a fontos határmenti erődítményt, [[’s-Hertogenbosch]] városát. A várost, amely a legnagyobb település volt a [[Brabanti Hercegség]] északi részén, bevehetetlennek tartott erődítmények védelmezték. Elvesztése nagy csapást jelentett a spanyolok moráljára.

1632-ben Frigyes Henrik elfoglalta a Maas folyó völgyében [[Venlo]], [[Roermond]] és [[Maastricht]] városokat, miközben arra készült, hogy a másik holland sereggel együtt harapófogóba szorítja [[Flandria]] nagy városait. A következő évben megpróbálkozott Antwerpen és Brüsszel elfoglalásával, de kudarcot vallott.