„Védegylet (reformkor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
Első közgyülése [[1845]]. [[november 17.|november 17-én]] volt [[Pest vármegye|Pest megye]] dísztermében, 138 vidéki fiókegylet részvéte mellett. Az egyesület hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült Magyarországon – az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845-ben. Még nagyobb volt az eredmény [[1846]]-ban, Kossuth Lajos aktív tevékenysége következtében, aminek elismeréséül a Védegylet Teleki László indítványára őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta.
A Védegylet hatása alatt alakult 1 millió pengő forint alaptőkével egy [[Gyáralapító Társaság|gyáralapító részvénytársaság]], melynek alakuló közgyülésén, 1845. [[április 13.|április 13-án]], [[Deák Ferenc]] mondott nagy lelkesedést keltő beszédet. Ugyanezen a gyűlésen szavaztak meg 50 ezer forintot egy vegyészeti-, 30 ezer forintot egy vasműgyár- és 20 ezer forintot egy festőgyár segélyezésére.
A társaság azonban nem fejtett ki hatékony tevékenységet, csendben vegetált, mint a - szintén a Védegylet kebeléből származó - [[Iparműtár]].<ref>Vörös Károly: A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847). In: Magyarország története tíz kötetben 5/2. Magyarország története 1790-1848. Főszerk. Mérei Gyula, szerk. Vörös Károly. II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. Második, javított kiadás. pp. 855-976. ISBN 963 05 3328 6</ref>
== Megítélése ==
| |||