„Márton Gyula” változatai közötti eltérés

== Életútja ==
 
Középiskolai tanulmányait a [[zilah]]i Wesselényi Kollégiumban végezte (1936), az I. Ferdinand-Egyetemen magyar-román tanári képesítést szerzett (1940). Pályáját a [[dés]]i állami főgimnáziumban kezdte meg, de két év után az [[Erdélyi Tudományos Intézet]]be került [[Dialektus|nyelvjáráskutatóként.]] ''A [[nagymon]]i népnyelv igetövei és igealakjai'' címen megírt és a Kolozsvárra visszaköltözött Ferenc József Tudományegyetemen megvédett doktori disszertációja (1942) után az erdélyi magyar [[Nyelvatlasz (Erdély)|nyelvatlasz]] megteremtésére irányuló tervmunkákat segített megvalósítani. Nemcsak Kolozsvár és vidéke magyar nyelvföldrajzi felvételezését végezte el, hanem részt vett az [[Erdélyi Tudományos Intézet|ETI]]-nek a Borsa völgyében kezdeményezett kutatómunkájában is.
 
Orosz hadifogságból (1944-47) hazatérve a kolozsvári [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégium]] tanára lett, 1948 őszétől előadótanár a [[Bolyai Tudományegyetem]] magyar nyelvészeti tanszékén. 1950-től egyetemi tanár, majd tanszékvezető, a filológiai kar dékánja (1952-56), rektorhelyettes (1956-59). A kutatás anyagi és személyi feltételeinek megteremtésével előmozdította a tanszék nyelvészeti feladatainak teljesítését. Előbb finnugor összehasonlító nyelvészetet, majd általános nyelvészetet és nyelvjárástant adott elő. Tagja a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]] és a Studia Universitatis Babeş-Bolyai szerkesztőbizottságának, beválasztják a [[helsinki]] Finnugor Társaságba.
146 763

szerkesztés