„Jiddis nyelv” változatai közötti eltérés

a (r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: hif:Yiddish bhasa)
A „határokat átlépő” jiddis [[kultúra]] különösképpen virágzott [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a két [[világháború]] között. Nem hivatalos fővárosának számított az akkor Lengyelországhoz tartozott Vilna, a mai litván főváros [[Vilnius]], ahol 1700 jiddis nyelvű kiadvány jelent meg, s ahol Kelet-Európa legnagyobb jiddis [[könyvtár]]a működött. Ugyanezen idő alatt az egykori Szovjetunióban több mint 7 és fél ezer könyvet és brosúrát jelentettek meg jiddis nyelven. A [[náci]] népirtás és a [[kommunizmus|kommunista]] elnyomás azonban egy elszórt kisebbség kihalásra ítélt nyelvének szerepére kárhoztatta a jiddist. A világháború és a szovjet korszak pusztítására jellemző, hogy a híres vilniusi könyvtárból a nácik és a szovjetek 20 ezer ritka könyvet loptak el a 600 éves jiddis kultúráról, s további 80 ezer könyvet adtak el papírhulladékként papírgyáraknak.
 
A jiddis nyelvű [[zsidó nép|zsidóság]] törzsét képező nyugati ág nyelvileg részben asszimilálódott, részben a II. világháborúban a zsidóüldözéseknek esett áldozatul, amelyek során a különféle halál-és koncentrációs táborokban, valamint tömeges kivégzésekben számos jiddis anyanyelvű emberembert haltgyilkoltak meg. Számuka napjainkbannácik 2-3és milliócsatlósaik. körülA mozog,holokauszt desorán az6.000.000 elvilágiasodászsidót gyilkoltak le, következtébentöbbségükben Keletkelet-Európábaneurópai egyreaskenáz jobbanszármazású, kiszoruljiddist abeszélő használatbólzsidót.
A jiddist beszélők száma napjainkban 2-3 millió körül mozog, de az elvilágiasodás következtében Kelet-Európában egyre jobban kiszorul a használatból.
 
== A jiddis nyelvemlékei ==
Névtelen felhasználó